Walther von Reichenau

Walter Karl Ernst August von Reichenau
Beceneve	Németország vaslovagja
Született	1884. október 8. Karlsruhe, Német Birodalom
Meghalt	1942. január 17. (57 évesen) Poltava, Szovjetunió, (ma Ukrajna)
Sírhely	Invalidenfriedhof
Állampolgársága	porosz weimari köztársaság
Nemzetisége	német
Szolgálati ideje	1903 – 1942
Rendfokozata	tábornagy (Generalfeldmarschall)
Csatái	Első világháború, Második világháború
Kitüntetései	Lovagkereszt (Ritterkreuz)
Halál oka	agyvérzés
Walter Karl Ernst August von Reichenau aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Walter Karl Ernst August von Reichenau témájú médiaállományokat.

Walter Karl Ernst August von Reichenau (Karlsruhe, 1884. október 8. – Poltava, 1942. január 17.) német tábornagy, hadseregcsoport-főparancsnok, Hitler feltétlen híve.

A korai évek és az első világháború

Walther von Reichenau 1903-ban lépett be a Német Hadseregbe. Az első világháborúban a Nyugati fronton szolgált, a Vaskereszt 1. osztályával tüntették ki és századossá léptették elő. A Weimari köztársaságban von Reichenau vezérkari tiszt, 1931-től a Reichswehrnél töltött be vezető beosztást, később pedig Werner von Blomberg tábornok alatt szolgált Kelet-Poroszországban. A heves nacionalista érzelmű nagybátyja bemutatta őt Hitlernek. 1932-ben von Reichenau követte a nácikat és hamarosan csatlakozott a Nemzetiszocialista Német Munkáspárthoz, és a Hitler katonai tanácsadója lett.

A náci hatalomátvétel után

Amikor Hitler 1933 januárjában hatalomra jutott, von Blomberg lett a hadügyminiszter, von Reichenau pedig a minisztérium hivatalvezetőjeként igyekezett meggyőzni a nemzetiszocialista vezetőket, mint például Hermann Göringet és Heinrich Himmlert arról, hogy Ernst Röhm és az SA erejét törjék meg. Az SA-t a Hosszú kések éjszakáján, 1934. június 30-áról július 1-jére forduló éjszakán az SS felszámolta.

1935-ben von Reichenaut vezérőrnaggyá léptették elő és München parancsnokává nevezték ki. A Blomberg–Fritsch ügy után Hitler első számú jelöltje a hadügyminiszteri posztra von Reichenau volt, de Gerd von Rundstedt és Ludwig Beck tábornokok tiltakozása miatt Hitler visszakozott.^[1][2]

A második világháborúban

Lengyelország lerohanása és a nyugati hadjárat

1939 szeptemberében Lengyelország megtámadásakor a 10. hadsereg parancsnoka. 1940-ben a 6. hadsereget vezeti a nyugati hadjáratban, elfoglalja Brüsszelt. A Belgium és Franciaország elleni támadásban vívott csatáinak jutalma tábornagyi kinevezés.

A Szovjetunió elleni támadás

A Szovjetunió elleni, Barbarossa hadművelet alatt, 1941 júniusában von Reichenau ismét a 6. hadsereg parancsnokaként ténykedett. Elfoglalta Kijevet és Harkovot.

Politikailag von Reichenau aktív antiszemita volt és támogatta az SS Einsatzgruppékat abban, hogy irtsák ki a zsidókat az elfoglalt szovjet területekről. Bátorította a katonáit, hogy kövessenek el atrocitásokat a zsidók ellen, miközben elmondják nekik:

„...A keleti hadszíntéren a katona nem csak ember, aki a háború művészetének a szabályaival összhangban harcol... Ennek okáért, amit a katonának meg kell tanulnia, az, hogy helyesen ítélje meg a szigorú, de igazságos büntetés szükségességét, amit ki kell osztani a félállati zsidó fajnak...”^[3]

Az offenzíva alatt von Reichenau megvizsgált minden egyes szovjet harckocsit, amivel találkozott. Beszállt mindegyikbe, és egy vonalzóval megmérte a páncélzat vastagságát. Miután megvizsgált egy T–34-es tankot, azt mondta a tisztjeinek:
„Ha az oroszok valaha ezt tankot futószalagon fogják gyártani, el fogjuk veszíteni a háborút.”

Néhány történész, mint például Walter Görlitz, arra törekedett, hogy megvédje von Reichenau 1941. októberi parancsát:

„...meg kell követelni, hogy a csapatok tartsanak távolságot az orosz polgári lakosságtól.”

1941. december 19-én Hitler eltávolította Walther von Brauchitsch tábornagyot a szárazföldi hadsereg (das Heer) éléről, és megpróbálta kinevezni von Reichenaut a megüresedett pozícióba, de a hadsereg vezetői ezt visszautasították, ezért von Brauchitsch helyét maga Hitler foglalta el.

Halála

Walther von Reichenau Poltavában halt meg 1942. január 17-én. A halál okaként agyvérzés, szívroham és repülőgép-baleset is számításba jött, a beteg tábornagyot ugyanis repülőgéppel akarták Lipcsébe szállítani, de a gép lezuhant. Walter Görlitz szerint a repülőgép ugyan végzett kényszerleszállást, de von Reichenau szívrohamban halt meg.

Források

• William Craig, Enemy at the Gates (Victoria: Penguin, 2000)
• Walter Görlitz, "Reichenau," in Correlli Barnett ed., Hitler's Generals (New York: Grove Weidenfeld, 1989), pp. 208–18.
• Földi Pál. Ki kicsoda a harmadik birodalomban. Budapest: Anno Kiadó (1999). ISBN 963 9066 78 8 
• Walter von Reichenau : Nazi Germany (angolul)
• Der "Rechenau-Befehl" (A "Reichenau-parancs") (németül)
• Secret Field Marshal v.Reichenau Order... (A "Reichenau-parancs") (angolul)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Walther von Reichenau című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Walter von Reichenau című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek