Banán-zsomboly

Banán-zsomboly
A Banán-zsomboly bejárata
Hossz	108 m
Mélység	45,3 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	45,3 m
Tengerszint feletti magasság	kb. 520 m
Ország	Magyarország
Település	Bódvaszilas
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	zsomboly
Barlangkataszteri szám	5452-44
Elhelyezkedése
Banán-zsomboly Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 60″, k. h. 20° 43′ 22″48.5666, 20.722948.566600°N 20.722900°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 60″, k. h. 20° 43′ 22″48.5666, 20.722948.566600°N 20.722900°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Banán-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Banán-zsomboly Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része. Az ötödik legmélyebb zsombolya volt az Alsó-hegy magyarországi részének. 45 m mély bejárati aknája a harmadik legmélyebb egybefüggő barlangakna volt az Alsó-hegy magyarországi részén. Bódvaszilas megkülönböztetetten védett hat barlangja közül az egyik.

Leírás

Az Alsó-hegy fennsíkján, Bódvaszilas központjától É-ra, a Vecsem-bükk csúcsától 117°-ra 470 m-re, a Vecsembükki-zsombolytól Ny-ra 250 m-re, egy fokozottan védett területen lévő nagy töbör É-i oldalában, közel a töbör aljához található a barlang bejárata. A töbör közvetlenül a Vecsembükki-zsomboly töbre mellett helyezkedik el és a töbörben van a Darázs-lyuka bejárata, valamint a töbörperemen a Karácsony-zsomboly bejárata. Néhány turistatérkép jelöli a Banán-zsomboly helyét a barlang nevének a kiírásával. A Vecsembükki-zsombolytól haladva a sárga sáv jelzésű turistaúton, az úttól balra található. A zsomboly függőleges tengelyirányú bejárata egy robbantott, szűk, nehezen észrevehető hasadék.

A barlang vízszintes kiterjedése 7,5 m. A barlangra a függőleges járatok jellemzők. Egy 45 m mély bejárati aknából, egy 25 m mély, párhuzamos oldalkürtőből, amely két helyen csatlakozik a bejárati aknához és egy 30 m magas vakkürtőből áll a zsomboly. Oldási csatornák és cseppkövek figyelhetők meg benne. A legmélyebb pontja pontosan a bejárat alatt található. Alján, ahol régen egy időszakos kis tó volt, néha nagy pele is előfordul. A vakkürtőben egy rögzített kötél van elhelyezve. A barlang megtekintéséhez engedély és kötéltechnikai eszközök alkalmazása szükséges. A bejárásához 50 m kötelet, egy csavartnittfület, két karabinert és egy kötélgyűrűt ajánlott használni.

Az 5. legmélyebb zsombolya volt az Alsó-hegy magyarországi részének, az Almási-zsomboly, a Vecsembükki-zsomboly, a Szabó-pallagi-zsomboly és a Rejtek-zsomboly után. A zsomboly 45 m mély bejárati aknája a harmadik legmélyebb egybefüggő barlangakna volt az Alsó-hegy magyarországi részén, a Vecsembükki-zsomboly és a Szabó-pallagi-zsomboly legmélyebb egybefüggő aknái után.

Előfordul a barlang az irodalmában 34 (Kósa 1992), Banánlyuk-zsomboly (Kósa 1964), Banánová propast (Vlk 2019), Komjáti VII. sz. zsomboly (Bertalan 1976), V/6 (Kósa 1964), V/11 (Kósa 1992) és V-21 (Kósa 1992) neveken és jelzésekkel is. A barlang azért kapta a Banán-zsomboly nevet, mert bejárati hasadéka a bejárat kitágítása előtt banán alakú volt.

Kutatástörténet

1961-ben robbantással tágították ki a barlang banán alakban görbült, járhatatlanul szűk bejárati hasadékát a Vörös Meteor Barlangkutató Szakosztály tagjai, akiknek egy erdész mutatta meg a hasadékot. A feltáráskor idő hiányában nem tudták bejárni. 1962 augusztusában a szakosztály és a Petőfi Barlangkutató Csoport bejárták a barlangot és egy részét felmérték. A szakosztály jelentése alapján a Banán-zsomboly kb. 45 m mély. Ezzel a mélységgel az Alsó-hegyen található zsombolyok között a 9. legmélyebb a Banán-zsomboly. Az 1963. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban lévő, a Petőfi Barlangkutató Csoport 1962. évi tevékenységéről szóló jelentésben szó van arról, hogy a Banán-zsomboly részleges felmérés szerint 39 m mély.

Az 1963. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban megjelent jelentésben, amely a Vörös Meteor Barlangkutató Szakosztály 1962. évi tevékenységéről szól, az olvasható, hogy a barlang 39 m mély. 1963-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport tagjai a Vecsem-bükki kilátóhoz viszonyítva pontosan bemérték a Banán-zsomboly bejáratának helyét. A bemérés szerint a kilátótól 311° 00'-ra, 760 m-re van a zsomboly bejárata. A Kósa Attila által 1964-ben írt, A zsombolyképződés kérdéseiről című tanulmányában meg van említve a Banán-zsomboly. A publikációban lévő térképen megfigyelhető a barlang földrajzi elhelyezkedése.

1967. április 3-án Haász Éva, Kósa Attila, Simsa Péter, Székely Kinga és Varga Mária felmérték a barlangot, majd Kósa Attila a felmérés alapján megszerkesztette a barlang 3 hosszmetszet térképét, 2 keresztmetszet térképét és alaprajz térképét. A térképeket Haász Éva rajzolta. Az 1968. évi Karszt és Barlangban publikálva lett a barlang feltárása és leírása a barlang 1967-ben rajzolt térképeivel és három fényképpel együtt. 1972-ben Walkovszky Attila vizsgálta a légáramlás napi menetét a zsombolyban. Az 1975-ben kiadott, Jakucs László által szerkesztett útikalauzban megjelentek a zsomboly 1967-ben készült térképei.

A Bertalan Károly által írt, 1976-ban befejezett kéziratban lévő 72. számú cédulán az olvasható, hogy a Banán-zsombolynak (V/6, Komjáti VII. sz. zsomboly) Bódvaszilason, az Alsó-hegyen, 505 m tszf. magasságban helyezkedik el a bejárata. Robbantással tágították ki a bejáratot, amely a tágítás előtt banán alakú volt. A barlang 6 m hosszú és 45,3 m mély. A kézirat barlangot ismertető része 2 publikáció és 1 kézirat alapján lett írva. Az 1977. január 30-án készült és 1975. novemberi bejáráson alapuló szpeleográfiai terepjelentés szerint a barlang függőleges kiterjedése 44,5 m. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent, Bajomi Dániel által írt tanulmányban van egy Magyarország térkép, amelyen a Magyarországon lévő, biológiailag kutatott barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag feldolgozás alatt álló Banán-zsomboly földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült a tanulmány angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Banán Shaft a barlang neve.

Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent összeállítás alapján, 1977. december 31-én Magyarország 46. legmélyebb barlangja az Aggteleki-karszton elhelyezkedő, 1977. december 31-én 54 m mély, 1976-ban és 1975-ben pedig ismeretlen mély Banán-zsomboly. Ez az összeállítás naprakészebb az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál. Lukács László 1978-as írott közlése alapján lett megállapítva, hogy a barlang 54 m mély. Az MKBT Meghívó 1978. júniusi számában publikálva lett, hogy az 1978. májusi MKBT Meghívóban napvilágot látott, Magyarország legmélyebb és leghosszabb barlangjai című felsorolásból kimaradt, Aggteleki-karszton lévő Banán-zsomboly mélysége Lukács László szerint 54 m.

Az 1984-ben megjelent, Magyarország barlangjai című könyvben van egy Magyarország térkép, amelyen a Magyarországon lévő, biológiailag kutatott barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag feldolgozás alatt álló Banán-zsomboly földrajzi elhelyezkedése. A kiadvány országos barlanglistájában szerepel az Aggteleki-karszton lévő barlang Banán-zsomboly néven Komjáti VII. sz. zsomboly és V/6 névváltozatokkal. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 54. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5450 barlangkataszteri egységben lévő, 54 m függőleges kiterjedésű Banán-zsomboly. Az 55. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlang (Kossuth-barlang) szintén 54 m függőleges kiterjedésű. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a Banán-zsomboly 54 m mély. 1991. március 30-án a MÁFI Barlangkutató Csoport a zsomboly alján alvó nagy pelét talált és azt a felszínre vitte.

A BEAC Barlangkutató Csoport 1991. évi jelentése szerint 1991-ben a csoport egy 30 m magas vakkürtőt tárt fel a barlangban. Ebben az évben a csoport tagjai felmérték a barlangot, majd a felmérés alapján megszerkesztették a barlang alaprajz térképét, 2 hosszmetszet (1–1' és 2–2') térképét és 2 keresztmetszet térképét. Az alaprajz térképen ábrázolva van a 2 hosszmetszet fekvése a barlangban, a 2–2' hosszmetszet térképen pedig látható a 2 keresztmetszet elhelyezkedése a barlangban. Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált, az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1992-ben kiadott, Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben lévő, az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen látható a barlang földrajzi elhelyezkedése. A kiadványban megjelentek a barlang 1967-ben és 1991-ben készült térképei. Több adattal együtt fel van tüntetve hét irodalmi hivatkozás, amelyek a barlangra vonatkoznak.

A Troglonauta Barlangkutató Csoport 1993. évi jelentésébe bekerült egy színes fénykép, amelyen a zsomboly alja látható. Az MKBT Műsorfüzet 1994. évi május–júniusi füzetéből megtudható, hogy az árusításra került Alsó-hegy térképlapon a Banán-zsomboly neve Bahán. A barlang 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a világörökség része. A Nyerges Attila által 1997-ben készített szakdolgozat szerint a 45 m mély Banán-zsomboly az Alsó-hegy magyarországi részének 13. legmélyebb barlangja. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. 2002-ben megjelent egy hír, amely szerint a zsombolyban régi nitt található.

A 2005-ben napvilágot látott, Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban meg van említve, hogy Taródi Péter nevéhez fűződik a Banán-zsomboly első bejárása. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, 5452/44 nyilvántartási számú Banán-zsomboly, 2006. február 28-tól, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint, megkülönböztetett védelmet igénylő barlang. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 45,3 m mély és 108 m hosszú barlangként szerepel a Banán-zsomboly. A füzetben megjelent a barlang alaprajz térképe, függőleges hosszmetszet térképe és 4 keresztmetszet térképe. A hosszmetszet térképen látható a barlang beszerelési vázlata és a 4 keresztmetszet elhelyezkedése a barlangban. A térképeket ismeretlen időpontban, ismeretlen személy készítette. A térképlapon jelölve van az É-i irány. A barlang a verseny egyik lehetséges érintőpontja volt. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, 5452-44 kataszteri számú Banán-zsomboly, 2012. február 25-től, a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint, megkülönböztetetten védett barlang.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló, 2019-ben kiadott könyvben az olvasható, hogy a Banán-zsomboly (Banánová propast) 108 m hosszú és 45,3 m mély. A barlang azonosító számai: Szlovákiában 34, Magyarországon 5452/44. A könyvben publikálva lett a barlang hosszmetszet térképe, 4 keresztmetszet térképe és alaprajz térképe, amelyek 1991-ben készültek. A hosszmetszet térképen látható a 4 keresztmetszet elhelyezkedése a barlangban. A barlangot 1991-ben a BEAC mérte fel, majd a BEAC 1991-ben, a felmérés felhasználásával megrajzolta a barlang térképeit. A térképeket 2014-ben Luděk Vlk digitalizálta. Publikálva lett egy színes fénykép a könyvben, amelyen a barlang bejárata figyelhető meg. A kiadványhoz mellékelve lett az Alsó-hegy részletes térképe. A térképet Luděk Vlk, Mojmír Záviška, Ctirad Piskač, Jiřina Novotná, Miloš Novotný és Martin Mandel készítették. A térképen, amelyen fekete ponttal vannak jelölve a barlangok és a zsombolyok, látható a Banán-zsomboly (5452/44, 34) földrajzi elhelyezkedése.

Irodalom

• Bajomi Dániel: Áttekintés a magyarországi barlangok faunájáról. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 24. old.
• Bajomi Dániel: A review of the fauna of Hungarian caves. Karszt és Barlang, 1977. Special Issue. 36. old.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. A 72. számú cédula. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Csernavölgyi László – Hegedűs Gyula – Molnár András: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Budapest, 1977. január 30. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Dénes György: A Vörös Meteor Barlangkutató Szakosztály jelentése 1962. évi nyári expedíciójáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1962. 6–7. füz. 104. old.
• Dénes György: Jelentés a Vörös Meteor Barlangkutató Szakosztály 1962. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1963. 3. füz. 48. old.
• Ézsiás György szerk.: TUNGSRAM SC Természetbarát Szakosztály Troglonauta Barlangkutató Csoport jelentése 1993-ban végzett munkájáról. Kézirat, 1994. január. 125. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1432. old.
• Fodor István: Jelentés a Barlangklíma Szakbizottság 1972. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1972. 7. füz. 7. old.
• Jakucs László szerk.: Aggteleki-karsztvidék. Útikalauz. Budapest, Sport, 1975. 256. old. (Az Aggteleki-karsztvidék kisebb barlangjai, zsombolyai és felszíni karsztjelenségei című fejezetet Dénes György írta.)
• Juhász Márton – Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Karszt és Barlang, 1991. 1–2. félév. 93. old.
• Koleszár Krisztián: Alsó-hegyi zsombolyos tanösvény. Kirándulásvezető füzet. Második, módosított, átdolgozott kiadás. HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Bódvaszilasért Baráti Kör, 2004–2005. (Az elülső borító belső oldala.) ISBN 963-219-995-2
• Kordos László: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai 1975. december 31. és 1977. december 31. között. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 49., 51. old.
• Kordos László: Helyesbítés. MKBT Meghívó, 1978. június. 18. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 80., 276., 281. old.
• Kósa Attila: Beszámoló a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1963. évi alsóhegyi zsombolykutató expedíciójáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 2–3. füz. 47. old.
• Kósa Attila: A zsombolyképződés kérdéseiről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 5–6. füz. 93., 95. old.
• Kósa Attila: Az Alsó-hegy legmélyebb zsombolyai. Karszt és Barlang, 1966. 2. félév. 68. old.
• Kósa Attila: Újabb adatok az Alsó-hegy zsombolyainak megismeréséhez. Karszt és Barlang, 1968. 1–2. félév. 17–20. old.
• Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 18., 23., 24., 34–35. old.
• Kósa Attila: Nyolcvan év az Alsó-hegyen. (Még egy szó a zsombolyokról). Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 11. old.
• MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 2., 4., 9–10. old.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 429. old.
• Nyerges Attila: Térképezés. In: A BEAC Barlangkutató Csoport 1991. évi jelentése. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 14., 20., 21., 22., 24., 44. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Attila: Banán-zsomboly leírás. Kézirat. (Dátum nélkül.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Miklós: VI. Lakatos Kupa. MKBT Tájékoztató, 2000. január–február. 8. old.
• Nyerges Miklós: IX. Lakatos kupa – Alsó-hegy. 2002. MKBT Tájékoztató, 2002. november–december. 17. old.
• A Pannonhalmi Rómer Flóris Barlangkutató Csoport munkaközössége: A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1963. évi VIII. évfolyamának tartalomjegyzéke. (Tárgy- és névmutató). Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1963. Tartalomjegyzék. 15. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 736. old.
• Sásdi László szerk.: Jelentés a Magyar Állami Földtani Intézet Barlangkutató Csoportjának 1991. évi munkájáról. Kézirat. 3., 95. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Somlyay Lajos: Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia, 2000. (5. évf. 1. sz.) 47–48., 49. old.
• Szentes György összeáll.: A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1962. évi VII. évfolyamának tartalomjegyzéke. (Tárgy- és névmutató). Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1962. Tartalomjegyzék. 17. old.
• Takácsné Bolner Katalin: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai az 1987. december 31-i állapot szerint. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 56. old.
• Tóth Álmos: Jelentés a Petőfi Barlangkutató Csoport 1962. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1963. 1–2. füz. 32. old.
• Virók Viktor – Farkas Roland – Farkas Tünde – Róbert Šuvada – Vojtkó András: A Gömör–Tornai-karszt flórája – enumeráció. ANP füzetek, 2016. 14. sz. 22., 54., 178., 11., 40., 123., 158., 160., 190., 219., 241., 271., 313., 346., 521., 569., 611., 615., 686., 733., 775., 776., 794., 797., 798., 808., 849., 911. old.
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 8., 24–25., 41., 351., 357. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye
• –: Alsó-hegyi térképlap. MKBT Műsorfüzet, 1994. május–június. 14. old.
• –: Karácsony-zsomboly leírás. Kézirat. (Dátum nélkül.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További irodalom

• Dénes György: [Alsóhegyi] zsombolyok, víznyelőbarlangok, egyéb barlangok. Kéziratos jegyzék. Budapest, 1975. 2 old.
• Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
• Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
• Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
• Kraus Sándor: Barlangföldtan. 1984.
• Vojiř, V.: Dolný Vrch, I. etapová zpráva o speleologickém prúzkumu. 1973. Speleologicky Klub Praha.

További információk

• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Banán-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Banán-zsomboly. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Országos Barlangnyilvántartás