József-hegyi 2–3. sz. barlang

József-hegyi 2–3. sz. barlang
A József-hegyi 2–3. sz. barlang bejárata
Hossz	80 m
Mélység	40 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	40 m
Ország	Magyarország
Település	Budapest
Földrajzi táj	Budai-hegység
Típus	hévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám	4762-68
Elhelyezkedése
József-hegyi 2–3. sz. barlang Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 26″, k. h. 19° 01′ 37″47.524, 19.02747.524000°N 19.027000°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 26″, k. h. 19° 01′ 37″47.524, 19.02747.524000°N 19.027000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz József-hegyi 2–3. sz. barlang témájú médiaállományokat.

A József-hegyi 2–3. sz. barlang a József-hegy oldalában, Budapest II. kerületében, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található egyik lezárt és védett barlang. Ez az egyik legnagyobb magyarországi márgabarlang. Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között volt.

Leírás

A József-hegyi 2. sz. barlang és a József-hegyi 3. sz. barlang összekötésével jött létre. A szemlőhegyi Józsefhegyi utca 22–24. számú házzal szemben, közterületen, a józsef-hegyi kilátó alatt van kiépített és lezárt bejárata, amely a József-hegyi 2. sz. barlang bejárata. A József-hegyi 3. sz. barlang a József-hegyi 2. sz. barlangon keresztül érhető el. A József-hegyi-barlang közelében helyezkedik el a barlangrendszer.

Felső eocén–alsó oligocén bryozoás budai márgában alakult ki. A bejárat után 8 m mély akna található. Kb. 10 m hosszú, 3 m széles, nagyon lejtős az úttest alatt 9 m mélyen húzódó Péntek-terem, más néven Nagypéntek-terem. A barlangban sok gömbfülke és kalcitkiválás is megfigyelhető. A József-hegyi-barlang példája alapján valószínűleg 10–20 m-rel lejjebb a mészkőben nagyméretű járatok helyezkednek el, amelyekkel egy nagy járatrendszert alkot.

A József-hegyi 2. sz. barlang kb. 80 m hosszú és 39 m mély. A József-hegyi 3. sz. barlang 25 m hosszú és 15 m mély.

1998-ban volt először József-hegyi 2–3. sz. barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában József-hegyi 2-3. sz. barlang (Persányi 2006), József-hegyi/II.-barlang (Leél-Őssy 1995), József-hegyi/II-barlang (Leél-Őssy 1995), József-hegyi II. barlang (Leél-Őssy, Adamkó 1991), József-hegyi 2. számú barlang (Adamkó, Leél-Őssy 2005), József-hegyi 2. sz. barlang (Szablyár 1987), József-hegyi II.sz. barlang (Leél-Őssy, Adamkó 1991), József-hegyi 3. sz. barlang (Kraus 1991), József-hegyi-barlang/II. (Leél-Őssy 1995) és József-hegyi-barlang/III. (Leél-Őssy 1995) neveken is.

Kutatástörténet

1986. március 17-én Budapest II. kerületében, a Józsefhegyi utca 20. számú ház előtt a járókelők hangos vízmorajlást és csobogást hallottak, amely az úttest és a járda alól hallatszott. A ház gondnoka a Vízműveket értesítette. A Vízművek hibaelhárító csoportja megállapította, hogy közvetlenül az aszfalt alatt keletkezett egy kb. 15–20 m³-es üreg. A nyomócsőtörés javítása után a gödör alján teljesen elszivárgott a kiömlött víz a repedésekben. A kormányőrség az ALBATECH GM barlangkutatóit kérte meg, hogy kutassák a feltárult üreget. A barlangkutatók úgy gondolták, hogy az üreg összefügg a József-hegyi-barlanggal.

1986. március 18-án kezdte el a feltételezett barlangrendszer feltárását az ALBATECH GM. 1986. március 28-án jutottak be egy kb. 150 m³-es barlangi terembe, a Péntek-terembe. Az 1987-es MKBT kutatótábor egyik tervezett kutatási helyszíne volt. Az 1987. évi Karszt és Barlangban megjelent beszámolóban van egy helyszínrajz, amelyen a központi tábor tervezett munkahelyeinek elhelyezkedése figyelhető meg. A helyszínrajzon jelölve van a József-hegyi 2. sz. barlang helye.

1990-ben a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület 46 m mélyre jutott a József-hegyi 2. sz. barlangban. Ebben az évben egy csőtörés a több éves munkával kiásott alsó kutatóaknát összedöntötte. 1991 nyarán lett összekötve a József-hegyi 2. sz. barlang és a József-hegyi 3. sz. barlang a József-hegyi 3. sz. barlangból kiindulva. Az 1995. évi Földtani Közlönyben napvilágot látott tanulmányban az olvasható, hogy a Rózsadombon lévő kicsi József-hegyi/II.-barlang teljesen budai márgában alakult ki. Leél-Őssy Szabolcs és Adamkó Péter terepbejárással és értesítések alapján figyeltek fel az elmúlt másfél évtizedben kb. két tucat, korábban ismeretlen helyszínre, pl. a József-hegyi 2. sz. barlangra és a József-hegyi 3. sz. barlangra. Ezek közül 9 esetben barlangot is sikerült találniuk, pl. a József-hegyi 2. sz. barlangot.

A feláramló melegvíz útját gömbfülkék zárják le a repedések tetején. Sok esetben található ilyen, általában 0,5–3 m átmérőjű gömbfülke barlangi folyosók mennyezetén, pl. a József-hegyi/II-barlangban lévő Nagypéntek-teremben. A gömbfülkék gyakran valóságos füzért képeznek, pl. a József-hegyi/II-barlangban lévő Nagypéntek-teremben. 1990-ben kísértetiesen megismétlődött a József-hegyi 2. sz. barlang négy évvel korábbi története, csak 20 m-rel távolabb, az úttest alatt.

10 m-rel a felszín alatt a kutatás új, budai márgában képződött járat, a József-hegyi-barlang/III. felfedezéséhez vezetett, amely később össze lett kötve a József-hegyi 2. sz. barlanggal. A József-hegyi 2. sz. barlangról szóló részben az van írva, hogy 1986 márciusában Leél-Őssy Szabolcsék figyelmét a környéken lakók hívták fel a vízcsobogásra. Az úttestet megbontva néhány m³-es üreg került elő, amelyet a csőtörés vize mosott ki.

Az üreg erre alkalmas és ígéretes oldalánál elindulva sikerült felfedezni a barlangot egy hét után. A 10 m-es Nagypéntek-terem az úttest alatt 9 m-rel mélyebben fekszik. A teremben kalcitkiválások és gömbfülkék figyelhetők meg. Ezekhez nagyon hasonlók a Gellért-hegyi-aragonitbarlangban vannak. A teljes egészében budai márgában lévő barlang az egyik legnagyobb méretű és belső légterű magyarországi márgabarlang. 1990-ben sajnos egy új csőtörés összedöntötte a több éves munkával kiásott alsó kutatóaknát. Természetesen a teljes József-hegyi-barlang/II. felszínközeli része egy nagy járatrendszernek. Valószínűleg 10–20 m-rel mélyebben, a mészkőben nagyméretű járatok helyezkednek el a közeli József-hegyi-barlang analógiája alapján. A József-hegyi 2. sz. barlang 46 m mély és több mint 100 m hosszú.

A József-hegyi-barlang/II.-ben és a József-hegyi-barlang/III.-ban a csőtörések miatti kimosás és rombolás a természeti-antropogén folyamatok figyelmeztető példája. A tanulmányhoz mellékelve lett a Rózsadomb és környéke barlangjainak helyszínrajza, amelyen jelölve van a két barlang helye. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén, a Budai-hegységben található József-hegyi 2–3. sz. barlang az igazgatóság engedélyével látogatható.

2004-ben a József-hegyi 2. sz. barlang bejárati, úgynevezett óvóhely ajtaját ismeretlen személy feltörte és elvitte. Ezért a barlang életveszélyessé vált, mert bárki beleeshetett. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Budai-hegységben található József-hegyi 2–3. sz. barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Budai-hegységben elhelyezkedő, 4762/68 kataszteri számú József-hegyi 2-3. sz. barlang, 2006. február 28-tól, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint, megkülönböztetett védelmet igénylő barlang. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Budai-hegységben elhelyezkedő József-hegyi 2–3. sz. barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg.

Groma Klára 2011. évi kézirata szerint a Budapest II. kerületében lévő 15153 helyrajzi számú területen elhelyezkedő és 4762/68 kataszteri számú József-hegyi 2-3. sz. barlang 80 m hosszú, 40 m mély, 0 m magas és 40 m függőleges kiterjedésű. A megkülönböztetetten védett barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a József-hegyi 2–3. sz. barlang (Budai-hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a József-hegyi 2–3. sz. barlang (Budai-hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom

• Adamkó Péter – Leél-Őssy Szabolcs: Kutatási jelentés. A Budapest, II. ker. Józsefhegyi út 20. számú ház előtti barlangról. Kézirat. Budapest, 1986. november 1. 8 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Adamkó Péter – Leél-Őssy Szabolcs: Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület 2004. évi kutatási jelentés. Kézirat. Budapest, 2005. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Adamkó Péter – Leél-Őssy Szabolcs: A Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület 2012. évi kutatási jelentése. Kézirat. Budapest, 2013. február 14. 1 helyszínrajzon jelölve van helye. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Adamkó Péter: Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület 2014. évi kutatási jelentés. Kézirat. Budapest, 2015. február. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Adamkó Péter: Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület 2015. évi kutatási jelentés. Kézirat. Budapest, 2016. február 15. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2978. old.
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64208. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6369. old.
• Groma Klára: A barlangok, mint „ex lege” védett területek megóvásának és bemutatásának lehetőségei a budai termálkarszt példáján. Kézirat. Budapest, 2011. 16., 37., 52., 57., 75. oldalak és az 1. sz. mellékletben 1 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kraus Sándor: Beszámoló az 1991-ben végzett barlangtani munkáimról. Kézirat, 1991. december 30. 13. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Leél-Őssy Szabolcs – Adamkó Péter: Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó SE 1990. évi jelentése. Kézirat. 1991. március. 3., 4., 5. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Leél-Őssy Szabolcs: A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai. Földtani Közlöny, 1995. (125. köt.) 3–4. sz. 365., 367., 376., 379., 384., 398. old.
• Leél-Őssy Szabolcs: A budai Rózsa-domb és környékének különleges barlangjai. Kézirat. 4., 9., 13., 19., 20., 36., 37. oldalak és az 1. ábra. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2338. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 740. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 212. old.
• Szablyár Péter: Társulati központi kutatótábor. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 65. old.

További információk

• József-hegyi 2–3. sz. barlang
• Országos Barlangnyilvántartás