Buglyos fátyolvirág
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Gypsophila paniculata | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Gypsophila paniculata L. | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Buglyos fátyolvirág témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Buglyos fátyolvirág témájú médiaállományokat és Buglyos fátyolvirág témájú kategóriát. |
A buglyos fátyolvirág vagy egyszerűen csak fátyolvirág[1] (Gypsophila paniculata) a szegfűvirágúak rendjébe, ezen belül a szegfűfélék családjába tartozó növényfaj, melyet boglyas fátyolvirágnak,[1] illetve magyar szappangyökérnek[1] is neveznek. Népies nevei: szappanozófű, patikai tajtékozófű, ebmankóró, boglyas dercefű.
Elterjedés, élőhely
Laza homokos talajon, vasúti töltéseken, gátakon illetve a Bugac homokbuckáin élő évelő növény. Virágzása június - július között tart.
A Közép- és Kelet-Európában őshonos növény inváziós faj Észak-Amerika nagy részén.[2]
Megjelenés, jellemzők
Szára 0,5-1 méter magasra is megnőhet, felfele dús elágazásokban folytatódik, ízelt. Levelei 3-6 centiméter hosszúak, keresztben átellenesek, lándzsa alakúak, ép szélűek. Virágai aprók, fehéres színűek összetett bogot alkotnak a szárak végein. Gyökere karó alakú, kívül világosbarna, belül húsos sárgásfehér színű, 2 méter hosszúságra is megnőhet, vastagsága elérheti a 15 centimétert.
Hatóanyagok
Drogja a fehér magyar szappangyökér (Saponariae albae Hungaricae radix), amely nagy mennyiségű szaponint tartalmaz.
Gyógyhatás
Nyálkaoldó, köptető kanalas orvosság készül belőle.
Virágkötészet
Kultivált változata, a telt virágú Bristol Fairy a virágkötészet egyik legkedveltebb nyári díszítő virága („rezgő” népies néven is).
Egyéb felhasználás
Korábban finom kelmék tisztítására használták, illetve az ipar a különböző tisztítószerek habzóképességének növelésére használja.
Gyűjtés
A gyökerét gyűjtik, amelynek a kérgét eltávolítják, megtisztítva, felszeletelve szárítják.
Jegyzetek
- ↑ a b c Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. 85., 388. o. ISBN 963 9121 22 3
- ↑ Gypsophila paniculata L. – baby's breath, USDA Natural Resources Conservation Service, Plants profile
Források
- Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina könyvkiadó, Budapest 1987.
- Varró Aladár Béla: Gyógynövények mint háziszerek, Black and White Kiadó, 2002 ISBN 9639452149
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
