Csököly

Csököly
Csökölyi parasztház a szennai skanzenben
Csököly címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Jakab Csongor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	7526
Körzethívószám	82
Népesség
Teljes népesség	960 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	35,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	29,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 17′ 58″, k. h. 17° 33′ 39″46.299488888889, 17.5608546.299489°N 17.560850°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 58″, k. h. 17° 33′ 39″46.299488888889, 17.5608546.299489°N 17.560850°E
Csököly Pozíció Somogy vármegye térképén
Csököly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csököly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csököly község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban. Területe mintegy 2984 hektár.

Fekvése

Nagyatádtól északkeletre, Gige és Jákó közt fekszik, központján a Nagybajom-Kadarkút közti 6618-as út halad keresztül.

Története

Csököly nevét 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát már ekkor egyházas hely volt. 1382-1383-ban Chukul, 1466-ban Chekel alakban írták. 1466-ban a veszprémi püspökség birtoka volt, majd 1536-ban Pekry Lajos volt birtokosa. Az 1565-1566. évi török kincstári fejadójegyzékben Csokol alakban fordult elő, 45 házzal. 1598-1599-ben és az 1660. évi pannonhalmi tizedjegyzékben is a veszprémi püspökség birtokaként szerepelt. 1715-ben 57 háztartását írták össze, a mikor a hozzátartozó Jákó-, Kisasszond- és Korpád-pusztákkal együtt a veszprémi püspökségé volt.

1798 áprilisában a községben lakott Csokonai Vitéz Mihály Kis Bálint lelkésznél. Megbetegedett, és hetekig ágyban feküdt. Erről részletesen olvashatunk a Somogyi Kázus című verséhez kapcsolódóan, Répay Lajos tollából.^[3] Itt és a szomszédos Hedrehelyen kezdte el írni „Dorottya” című vígeposzát.

A település 1817. október 10-én országos vásárok tartására is kiváltságot nyert.

A 20. század elején Somogy vármegye Nagyatádi járásához tartozott.

1910-ben 1721 magyar lakosa volt. Ebből 403 római katolikus, 1300 református, 16 izraelita volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kovács Ferenc (független)^[4]
• 1994–1996: Simon Endre (MSZP)^[5]
• 1996–1998:
• 1998–1999: Paizs Imre (független)^[6]
• 1999–2002: Bognár Zsolt (független)^[7]
• 2002–2006: Bognár Zsolt (független)^[8]
• 2006–2010: Bognár Zsolt (független)^[9]
• 2010–2014: Bognár Zsolt (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2014–2019: Jakab Csongor (független)^[11]
• 2019–2024: Jakab Csongor (Fidesz-KDNP)^[1]
• 2024– :

A településen 1996. június 2-án^[12] és 1999. július 11-én is időközi polgármester-választás zajlott, amiknek oka még tisztázást igényel; annyi biztos, hogy az 1999-es választáson az előző polgármester nem indult.^[7]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,7%-a magyarnak, 25% cigánynak, 1,2% németnek mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,7%, református 19,8%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 5,4% (3,4% nem nyilatkozott).^[13]

Nevezetességei

• A falu egyik nevezetessége a „fehér gyász”, melynek fő jellegzetessége a fehér színű női gyászruha viselete. A csökölyi szőtteseknek egyik sajátos díszítésmódja volt a sáfrányos sárgítás. A sáfrányos ruha a gyászolókat és az öregeket illette.^[14]
• Református temploma 1856-ban épült.
• Szent Mártonról elnevezett római katolikus temploma 1760-ban épült, oltárképét Szoldatics Ferenc festette 1854-ben.
• Csököly környéke Magyarország legfontosabb epertermesztő vidéke.^[15] A falu lakosságának jelentős része foglalkozik a gyümölccsel, még eperpálinkát is főznek,^[16] és eperfesztivált is rendeznek.^[17]

Jegyzetek

További információk

• Borovszky Samu: Somogy vármegye
• A fehér gyászról
• Csököly a Via Sancti Martini honlapján
• Gőgös bácsi, a kocsmáros lett Szent István Az Origo.hu cikke a Kismagyarország sorozat részeként (2013. szeptember 21.)