Kőkút

Ez a szócikk Somogy vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Kőkút (egyértelműsítő lap).

Kőkút
Kőkút címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Boros Anikó Julianna (független)[1]
Irányítószám	7530
Körzethívószám	82
Népesség
Teljes népesség	520 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	28,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	20,23 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 11′ 31″, k. h. 17° 34′ 32″46.191819444444, 17.57551944444446.191819°N 17.575519°EKoordináták: é. sz. 46° 11′ 31″, k. h. 17° 34′ 32″46.191819444444, 17.57551944444446.191819°N 17.575519°E
Kőkút Pozíció Somogy vármegye térképén
Kőkút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőkút témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kőkút község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

Rinyabesenyőtől északkeletre, Kadarkút, Hencse és Homokszentgyörgy között fekvő település. Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel központjába csak a 6607-es útból nyugat felé kiágazó 66 166-os számú mellékút vezet, Alsótapazd és Gyöngyöspuszta településrészei pedig a 66 164-es számú mellékúton érhetők el.

Története

Kőkút nevét 1893-ban említették először. A település ekkor alakult a kivágott erdők helyén. Alsótapazd neve már a középkorban is ismert volt Tapazd néven. Gyöngyöspusztán áll a Festetics-kastély, melynek déli szárnya a nagykanizsai postaút lóváltó állomásának romjaira épült. Jelenleg szociális otthonként működik. Itt található az ország egyik legöregebb tiszafája.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Németh Józsefné (független)^[3]
• 1994–1998: Földes Mária (független)^[4]
• 1998–2002: Földes Mária (független)^[5]
• 2002–2006: Földes Mária (független)^[6]
• 2006–2010: Földes Mária Eleonóra (független)^[7]
• 2010–2014: Földes Mária Eleonóra (független)^[8]
• 2014–2019: Földes Mária Eleonóra (független)^[9]
• 2019–2024: Boros Anikó Julianna (független)^[1]
• 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 14,5% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,9%, református 6,1%, evangélikus 0,9%, felekezet nélküli 17,7% (9,1% nem nyilatkozott).^[10]

Híres szülöttei

• Szentgyörgyi Dezső (1915–1971), a magyar légierő történetének legeredményesebb vadászpilótája
• Kercza Imre (1940–2019), újságíró, a Somogyi Néplap főszerkesztője

Gyöngyöspuszta

Gyöngyöspuszta (középkori írásmóddal Gyongies pusta) az 1500-as évek elején a Kusalyi Jakcs családé volt. 1519-ben szerezte meg Gersei Petheő Tamás Hedrehely, Visnye, Hencse, Széplak és egyéb Somogy vármegyei birtokokkal együtt (MOL, Diplomatikai Levéltár, DL-DF 36402).

Gyöngyöspuszta már egy 1703 előtti összeírásban szerepelt gróf Széchenyi György birtokaként. 1733-ban a Lengyel családé, majd a gróf Festetics család dégi ágáé lett. Gyöngyöspuszta egy része még 1848 előtt is a Petheő család birtokában volt, de a szabadságharc után az osztrákok elkobozták és a Festetics családnak juttatták.

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek