Garamszőlős

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Rybník (egyértelműsítő lap).

Garamszőlős (Rybník)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Lévai
Rang	község
Első írásos említés	1075
Polgármester	Imrich Králik
Irányítószám	935 23
Körzethívószám	036
Forgalmi rendszám	LV
Népesség
Teljes népesség	1406 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	180 m
Terület	24,70 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 17′ 33″, k. h. 18° 33′ 44″48.2925, 18.56222222222248.292500°N 18.562222°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 33″, k. h. 18° 33′ 44″48.2925, 18.56222222222248.292500°N 18.562222°E
Garamszőlős weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamszőlős témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamszőlős (szlovákul Rybník) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése

Lévától 10 km-re északnyugatra fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már i. e. 5000 évvel is éltek emberek. Ebből a korszakból cseréptöredékek és egy őskori, kisméretű vár maradványai kerültek elő. Később kelták, kvádok, markomannok éltek ezen a vidéken. Az írott források szerint Marcus Aurelius római császár is erre vezette a kvádok elleni hadjáratát.

A mai települést 1075-ben Sceulleus néven említik először. 1209-ben "Ceuleus", 1276-ban "Sewlus", 1277-ben "Zeules", 1312-ben "Zelus", 1312-ben "Selus" alakban szerepel az írott forrásokban. Bars várának és a garamszentbenedeki apátság uradalmához tartozott. Szlovák nevén csak 1525-ben szerepel először. 1534-ben 32 porta után adózott a település. 1541-ben az esztergomi érsekségnek is volt itt birtoka, mely 1776-ban az akkor alapított besztercebányai püspökség birtoka lett. 1601-ben plébánia, iskola és 131 ház állt a településen, közülük 3 nemesi kúria volt. 1664-ben az újvári ejálet adóösszeírása szerint 82 fejadófizető személy lakta.^[2]

A 18. század óta nemesi község, első pecsétje 1720-ból való, ekkor 71 adózó háztartása volt. 1781-ben vásártartási jogot kapott. 1828-ban 134 házában 943 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1890-ben egy pusztító tűzvészben csaknem az egész falu elpusztult.

Vályi András szerint "Garam Szőlős. Elegyes falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztertze Bányai Püspökség, fekszik Barstól 3/4 mértföldnyire; határja jó, fája, makkja, bora van, piatza Báton, és Szent Benedeken."^[3]

Fényes Elek szerint "Garan-Szőllős, (Ribnik), tót m. v. Bars vmegyében, közel a Garan bal partjához: 922 kath. lak. Kath. paroch. templom. Fő gazdasága jó bort termő szőlőhegyében áll. Szép tölgyes erdeje van. F. u. a beszterczei püspök. Ut. p. Léva."^[4]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.

Népessége^[5]

1880-ban 1164 lakosából, 909 szlovák, 64 magyar, 24 német, 1 más anyanyelvű és 166 csecsemő; ebből 1116 római katolikus, 37 zsidó, 10 evangélikus és 1 más vallású.

1890-ben 1128 lakosából 1033 szlovák és 48 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 1246 lakosából 1188 szlovák és 42 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1385 lakosából 1285 szlovák és 52 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 1344 lakosából 1293 csehszlovák és 33 magyar volt.

1930-ban 1371 lakosából 1354 csehszlovák és 5 magyar volt.

1991-ben 1450 lakosából 1433 szlovák és 5 magyar volt.

2001-ben 1403 lakosából 1372 szlovák és 8 magyar volt.

2011-ben 1399 lakosából 1357 szlovák és 8 magyar volt.

2021-ben 1406 lakosából 1363 (+6) szlovák, 5 magyar, (+1) ruszin, 20 (+3) egyéb és 18 ismeretlen nemzetiségű volt.^[6]

Neves személyek

• Itt született 1609-ben Szőllősi Benedek jezsuita költő, szerkesztő.
• Itt született 1964. január 30-án Jozef Ižold a szlovák szalézi rendtartomány provinciálisa.^[7]
• Itt szolgált 1788-ban Jedlicska Tamás római katolikus plébános.
• Itt szolgált 1882-től Podhragyay Pál prépost-plébános.
• Itt szolgált 1892–1935 között nyugdíjazásáig Spuller Gyula plébános.

Nevezetességei

• Római katolikus temploma 1771-ben épült klasszicista stílusban.
• A temetőben álló Szent József kápolnát a falu egykori birtokosa, Mojzes István építtette.
• A szőlők között egy Szent Orbán kápolna is található.
• Az esztergomi érsekség egykori kastélya a 18. század második felében épült.

Jegyzetek

Irodalom

• Dominik Drozd – Martin Neumann – Tomáš Pišúth 2020: Výskumy v Rybníku, Santovke, Šahách a Vrábľoch v reflexii ich účastníkov. In: Slovenská archeológia – Supplementum 1.
• Jozef Bátora – Knut Rassmann – Peter Tóth 2016: Výskum osady zo staršej doby bronzovej v Rybníku. In: AVANS 2011, 25-26.
• Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 196.
• Zuzana Lopatková 2009: Majetková postavenie a každodenný život predialistov v novoveku na príklade zemianskej rodiny Ižoldovcov z Rybníka. In: Zemianstvo na Slovensku v novoveku.
• Jozef Bátora 2002: Nález stredovekej keramiky v Rybníku. AVANS 2001, 29.

Külső hivatkozások

• Községinfó
• Garamszőlős Szlovákia térképén
• E-obce.sk