Balekina-barlang

Balekina-barlang
Hossz	600 m
Mélység	90 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	90 m
Tengerszint feletti magasság	548 m
Ország	Magyarország
Település	Miskolc
Földrajzi táj	Bükk-vidék
Típus	inaktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám	5372-95
Elhelyezkedése
Balekina-barlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 27″, k. h. 20° 35′ 01″48.107416666667, 20.583548.107417°N 20.583500°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 27″, k. h. 20° 35′ 01″48.107416666667, 20.583548.107417°N 20.583500°E

A Balekina-barlang 1988 óta Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. A Bükki Nemzeti Park területén található.

Leírás

A nyavalyás-tetői dolomitkőfejtőtől DK-re, közel a bányaudvar legfelső szintjének pereméhez található a bejárata, amely egy feltöltődött, inaktív víznyelőtöbörben nyílik. Három jól elkülöníthető kőzetcsoportban alakult ki: fekete márgalemezes mészkőben, dolomitkonglomerátumban és világosszürke dolomitos mészkőben. A barlang járatai általában tágak, 5–10 m szélesek és 10–15 m magasak. A lépcsőzetesen elhelyezkedő aknasor 5 részre tagolható.

Változatos alakú cseppkövek és heliktitek is előfordulnak benne, valamint kalcitkristályok bokorszerű képződményei is láthatók a falakon. A Pálmaház-teremben megszemlélhető gyönyörű képződménye a Pálma nevű cseppkő, ami 2,5 m magas és hófehér. Az alján található vízszintes járatban állandó vizű patak folyik. A barlang végpontján szifon akadályozza a továbbjutást. A vize a föld alatt a Jáspis-barlang vizével keveredik össze és a Garadna-patakba torkolló Wekerle-forrásban lát napvilágot. A vízszintes kiterjedése 96 m. Kötéltechnikai eszközök alkalmazása és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye kell a lezárt barlang megtekintéséhez.

Előfordul a barlang az irodalmában Balekina Cave (Takácsné, Eszterhás, Juhász, Kraus 1989) néven is.

Kutatástörténet

1979-ben fedezték fel a Nehézipari Műszaki Egyetem Tudományos Diákkör Karszthidrológiai Szakcsoportjának barlangkutatói bontással. 1979-ben és 1980-ban 250 méter hosszig és 90 méter mélységig sikerült feltárni a változatos, aknákkal és termekkel tagolt járatrendszert. Felmérték fő járatait és az aknákba vaslétrákat szereltek bejárásának megkönnyítésére. Földtani leírás, barlangtérkép és bejárási útmutató is készült ekkoriban róla. Mivel a legmélyebb pontján végzett továbbjutási kísérletek eredménytelenek voltak felderítését lassan abbahagyták.

1982-ben a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Tudományos Diákköri Karszthidrológiai Szakcsoportjának volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Bükk hegységben lévő barlang Balekina-barlang néven. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Bejárata az 1980-as évek végére betemetődött.

Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 55. leghosszabb barlangja az 5372 barlangkataszteri egységben lévő, 300 m hosszú Balekina-barlang. Az 56. leghosszabb barlang (Pénz-pataki-víznyelőbarlang) szintén 300 m hosszú. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában a Balekina-barlang nincs benne. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 33. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5372/95 barlangkataszteri számú, 88,8 m függőleges kiterjedésű Balekina-barlang. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang nincs benne. Az NME TDK Karszthidrológiai Szakcsoport 1980. évi jelentésének hosszmetszetéről lett leolvasva, hogy a barlang 88,8 m függőleges kiterjedésű.

1988. október 1-től a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 7/1988. (X. 1.) KVM rendeletének (6. §. 2. pont, illetve 5. sz. melléklet) értelmében a Bükk hegységben lévő Balekina-barlang fokozottan védett barlang. Fokozottan védett barlang geológiai és hidrológiai jelentősége miatt lett. Az 1988. évi Karszt és Barlangban közölve lett, hogy a Bükk hegységben elhelyezkedő Balekina-barlang bekerült Magyarország fokozottan védett barlangjai közé. Magyarországon a Balekina-barlanggal együtt 108 barlang van fokozottan védve.

Az 1989. évi Karszt és Barlangban lévő, Magyarország barlangjai című összeállításban található 3. ábrán (Bükk hegység térkép) be van mutatva a barlang földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1989. évi különszámában napvilágot látott ennek az utóbbi tanulmánynak az angol nyelvű változata (The caves of Hungary). Ebben a tanulmányban Balekina Cave a barlang neve. Az angol nyelvű tanulmányhoz mellékelve megjelent egy olyan lista, amelyben Magyarország leghosszabb, és egy olyan lista, amelyben Magyarország legmélyebb barlangjai vannak felsorolva. A két felsorolás szerint a Bükk hegységben fekvő, 300 m hosszú és 89 m mély Balekina-barlang (Balekina Cave) 1988-ban Magyarország 56. leghosszabb és 33. legmélyebb barlangja.

1990-ben a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesületnek volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1990-ben bejáratát a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület tagjai újra megnyitották és járatainak többségét újra feltérképezték 1992-ben és 1993-ban. A barlangtérképet számítógépes technika alkalmazásával rajzolták, amelyet az első magyarországi digitális barlangtérképként tartanak nyilván. Hossza 512 méterre nőtt, a nem térképezett részekkel együtt meghaladta a 600 métert és mélysége változatlan maradt. 1995-ben a Wekerle-forrással való összefüggését vízfestéssel derítette ki Sásdi László. 1997-ben le lett zárva.

1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén, a Bükk hegységben található Balekina-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Bükk hegység területén lévő Balekina-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A 2003-ban napvilágot látott, Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben található barlangismertetésben az olvasható, hogy 600 m hosszú, 90 m függőleges kiterjedésű és 96 m vízszintes kiterjedésű. A könyvben lévő, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Bükk hegységben lévő és 5372-95 barlangkataszteri számú Balekina-barlang Magyarország 42. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 600 m hosszú barlang 1987-ben 300 m hosszú volt. A könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint a Bükk hegységben lévő és 5372-95 barlangkataszteri számú Balekina-barlang Magyarország 35. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 90 m mély barlang 1987-ben 89 m mély volt. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Bükk hegységben található Balekina-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható.

A 2005-ben megjelent, Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Balekina-barlang a Bükk hegység 1988-tól fokozottan védett természeti értéke. A nyavalyás-hegyi dolomitbányától K-re, a bányaudvar peremén, 548 m tszf. magasságban van a barlang bejárata. A barlangot 1979–1980-ban a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem barlangkutatói tárták fel bontással. Szürke, rétegzett, kalciteres mészkőben, mészkődolomit-breccsában és sötétszürke, helyenként ősmaradványt tartalmazó mészkőben keletkezett a 600 m hosszú és majdnem 90 m mély víznyelőbarlang. Járatai általában tágak, 5–10 m szélesek és 10–15 m magasak. Ezek falát a változatos formájú cseppkövek mellett heliktit és bokorszerű kalcitkristályok ékesítik. Legszebb képződménye a Pálmaház-teremben lévő 2,5 m magas hófehér Pálma nevű cseppkő. Az öt részre tagolható, lépcsőzetesen elhelyezkedő aknasor alján fekvő vízszintes járatban patak folyik időnként. Törmelékszifon akadályozza a továbbjutást a végponton. Vízfestéssel ki lett mutatva, hogy a Wekerle-forrásban kerül felszínre a barlang vize. Engedély és kötéltechnikai eszközök alkalmazása kell a lezárt barlang bejárásához.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Bükk hegységben lévő Balekina-barlang fokozottan védett barlang. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Bükk hegységben elhelyezkedő Balekina-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Balekina-barlang (Bükk hegység, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Balekina-barlang (Bükk hegység) fokozottan védett barlang. Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Bükk hegységben, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Balekina-barlang 2021. május 10-től az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom

• Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2977. old.
• Bereczky Attila Szilveszter: Karvaly (Accipiter nisus) előfordulása barlangban. Karszt és Barlang, 2011. 1–2. félév. 57. old.
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 50 méternél mélyebb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 17. old. ISBN 963-9358-96-7
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 200 méternél hosszabb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 15. old. ISBN 963-9358-96-7
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64207. old.
• Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20921. old.
• Ferenczy Gergely: Barlangvédelmi tevékenység. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Eger, 2002. 599. old.
• Fleck Nóra – Vid Ödön: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatban 1982. december 31-én nyilvántartott csoportok. Karszt és Barlang, 1982. 2. félév. 129. old.
• Gábris Tibor: NME TDK Karszthidrológiai Szakcsoport. MKBT Beszámoló, 1984. 119. old.
• Gazdag László: Figyelem! MKBT Műsorfüzet, 1990. szeptember–október. 11. old.
• Gombor László: Az NME TDK Karszthidrológiai Szakcsoport 1980. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1980. 183–191. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6368. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6374. old.
• Hevesi Attila: Felszínalaktani jellemzés, karsztformakincs. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 2002. (Egy fénykép a 128. és a 129. oldalak között.)
• Juhász Márton – Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 89. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 276., 283. old.
• Kovács Zsolt: Balekina-barlang. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 106–109. old. ISBN 963-9358-96-7
• Lénárt László: Előzetes értesítés. MKBT Műsorfüzet, 1981. január–február. 17. old.
• Lénárt László: Számvetés a szervezett miskolci barlangkutatók 30 évi munkájáról. Karszt és Barlang, 1982. 1. félév. 27., 28. old.
• Maróthy László: A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 7/1988. (X. 1.) KVM rendelete. Magyar Közlöny, 1988. október 1. (45. sz.) 1073. old.
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2337. old.
• Nagy Tibor: Nehézipari Műszaki Egyetem TDK Karszthidrológiai Szakcsoport 1982. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1982. 145. old.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 30. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 212. old.
• Sásdi László: Víznyomjelzéses vizsgálatok a Bükk hegységi Létrás- és Nyavalyás-tető térségének fokozottan védett barlangjaiban. Karszt és Barlang, 1995–1996. 29., 32–33., 33., 34. old.
• Székely Kinga: Új fokozottan védett barlangok. Karszt és Barlang, 1988. 2. félév. 119. old.
• Székely Kinga: Fokozottan védett barlangok. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Eger, 2002. 177–178. old.
• Szervezők: 58. Barlangnap. MKBT Tájékoztató, 2014. május–június. 3. old.
• Takácsné Bolner Katalin: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai az 1987. december 31-i állapot szerint. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 53., 55. old.
• Takácsné Bolner Katalin – Eszterhás István – Juhász Márton – Kraus Sándor: The caves of Hungary. Karszt és Barlang, 1989. Special Issue. 20., 29., 30. old.
• Takácsné Bolner Katalin – Juhász Márton – Kraus Sándor: Magyarország barlangjai. Karszt és Barlang, 1989. 1–2. félév. 54. old.
• Turi-Kovács Béla: A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete. Magyar Közlöny, 2001. május 9. (53. sz.) 3487. old.

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás