Spirál-víznyelő

Spirál-víznyelő
Hossz	1400 m
Mélység	86,4 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	86,4 m
Tengerszint feletti magasság	355 m
Ország	Magyarország
Település	Pécs
Földrajzi táj	Mecsek
Típus	időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám	4120-130
Elhelyezkedése
Spirál-víznyelő Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 07′ 35″, k. h. 18° 10′ 37″46.126366666667, 18.17701666666746.126367°N 18.177017°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 35″, k. h. 18° 10′ 37″46.126366666667, 18.17701666666746.126367°N 18.177017°E

A Spirál-víznyelő Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. A Mecsek hegységben található legmélyebb barlang. A Mecsek hegység második leghosszabb barlangja az Abaligeti-barlang után. A hegység fokozottan védett öt barlangjának egyike.

Leírás

A három kör alakú kútgyűrűvel biztosított, 90 centiméter széles, függőleges tengelyirányú, vaslemezajtóval lezárt bejárata a nyugat-mecseki karszton, Orfűtől délkeletre, légvonalban öt kilométerre, Pécsett, egy erdőben, a Büdös-kúti-völgynek a talpszintjén, hegylábnál, egy időszakos patakmederben, 355 méter tengerszint feletti magasságban van. A Duna–Dráva Nemzeti Park területén található.

Az elágazó barlang középső triász, anisusi, ősmaradványos, szürke mészkőben és dolomitban, tektonikus törésvonalak mentén és réteghatár mentén jött létre. A jellemző szelvénytípusa a hasadék szelvénytípus. Kürtők, gömbüstök, szinlők, evorziós üstök, ujjbegykarrok, kannelúrák, kalcittelérek, boxwork-szerkezetek, vetőtükrök, gömbös borsókövek, függőcseppkövek, szalmacseppkövek, cseppkőlécek, állócseppkövek, cseppkőoszlopok, cseppkőlefolyások és cseppkőbekérgezések figyelhetők meg benne. Denevérek is előfordulnak az időszakosan aktív víznyelőbarlangban. A bejárati része egy ásott akna, amely öt méter mély és a szálkőzetig meg van tisztítva. Ennek az alján kezdődik a barlang egy szűk nyílással. A nyíláson átbújva érhető el a Gardrob-terem. A 26 méter hosszú, 13 méter széles és körülbelül 30 méter magas Spirálszíve-terem a hegység egyik legnagyobb, barlangi terme. A 10-es-akna a nevét azért kapta, mert 10 méter hosszú volt az itt haladó poligonvonal. Előd Szaniszló nevéről lett elnevezve a majdnem 12 méter magas Előd-terem és a majdnem 70 méter mély Szaniszló-akna.

Eléri a karsztvízszintet. Valószínűleg az Orfűi Vízfő-barlang feltételezett barlangrendszeréhez tartozik. Egy nap maximum 10 csoport látogathatja a lezárt barlangot és egy csoport legfeljebb hat személyből állhat. A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság engedélye és kötéltechnikai eszközök alkalmazása szükséges a megtekintéséhez.

A Mecseknek a második leghosszabb barlangja az Abaligeti-barlang után. A mecseki öt fokozottan védett barlang egyike, a másik négy az Abaligeti-barlang, a Mánfai-kőlyuk, a Mészégető-források barlangja és az Orfűi Vízfő-barlang. Az egyetlen olyan fokozottan védett barlang, amely Pécsett található.

Az első szűk, 6 méteres járatáról lett elnevezve. 1998-ban volt először Spirál-víznyelőnek nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Spirál-barlang (nyilvántartólap 2001), Spirál-nyelő (Rónaki 1977), Spirál nyelő (Rónaki 1977), Spirál-nyelő barlangja (Börcsök, Elekes, Németh, Nyerges 1997), Spirál-viznyelő-barlang (Rónaki 1997), Spirál-víznyelőbarlang (Gál, Glöckler 2008) és Spirál-víznyelő-barlang (Rónaki 1997) neveken is. A Spirál-barlang és a Spirál-víznyelőbarlang nevek a Láner Olivér-barlangnak a névváltozatai is.

Kutatástörténet

1977-ben a Mecseki Karsztkutató Csoport bontotta ki sok munkával a Büdös-kúti-völgy mederalji, karvastagságú víznyelőjét. Ebben az évben körülbelül 60 méter hosszan, körülbelül 30 méter mélységig és körülbelül 250 köbméter térfogatig lett feltárva, valamint el lett kezdve a felmérése. A Tízes-akna nevű részre egy drótkötéllétra lett beszerelve. Az 1977. évi MKBT Beszámoló szerint tektonikus, bonyolult repedéshálózatban jött létre. A nevét adó járat után kibővülő, tektonikus hasadékban vannak cseppkövek is. Egy párkányra lehet lejutni egy beépített, 10 méteres kötélhágcsóval, ahonnan lefelé és felfelé követhető a labirintusszerű folytatás. Mangános és vékony kérgű homokkő kavicsok, valamint vízmosásnyomok vannak lejjebb, az oldaljáratban. A bontást a mindinkább elszűkülő litoklázisokban, a nyelő alján végzik. A bejárati részen történt nagy omlás miatt teljesen elzáródott a barlang. 1982-ben megpróbálták járhatóvá tenni felméréshez a három méter mélységben beomlott bejárati részt több köbméternyi agyagos kőtörmelék eltávolításával, de ez nem sikerült.

1984-ben a csoport folytatta a barlang vizsgálatát. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Mecsek hegység barlangjai között a barlang Spirál-nyelő néven. A listához kapcsolódóan látható a Mecsek hegység és a Villányi-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. 1985-ben a csoport folytatta a beomlott bejárati rész járhatóvá tételét, hogy felmérhesse a barlangot. 1986-ban a csoport újra járhatóvá tette a barlangot. A patak hordalékát eltávolították a barlangból és a megszorult kőtömböket vésőgéppel szétvésték. A feltáró kutatást a Tízes-akna alatt, a végponton folytatták, de a megáradt patak megint betemette a barlangbejáratot. 1996-ban lett újra megnyitva a bejárata. Eljutottak a Tízes-akna nevű részig és megtalálták a drótkötélhágcsót, amely 2004-ig volt használva.

Ennek az évnek a nyarán fedezték fel a Szaniszló-akna nevű részt, az Előd-terem nevű részt és a Nagy-hasadékot. Az évben elérték a két, ellentétes irányú, vizes járatot, a keleti ágat, amely a karsztvízszintig elért és a nyugati ágat. 1996. november 16-án ki lett építve a patakmeder szintjéből kiemelkedő három kútgyűrűvel a bejárata és le lett zárva egy vasajtóval a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság anyagi támogatásával. Vass Béla készítette el a kiépítés terveit és vezette a kiépítést. Az 1996. október 9-i Új Dunántúli Naplóban megjelent publikáció hírt ad a felfedezésről és a cikkben az látott napvilágot, hogy a Mecsek addigi legnagyobb barlangja. A cikk szerint majdnem 100 méter mély.

1997-ben a BEAC Barlangkutató Csoport a patakos főág elszűkülő végpontján próbált meg átjutni, de sikertelenül. Ez a csoport ebben az évben kiépítette a barlang aknáit kötéltechnika alkalmazása számára. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén, a Mecsek hegységben található Spirál-víznyelő az igazgatóság engedélyével látogatható. 2000-ben vízszintsüllyesztéssel fedezték fel a Reménytelen-szifon termét. A 2001-ben kitöltött barlang nyilvántartólapja szerint Orfűn helyezkedik el, valamint a részben részletesen felmért barlang és a részben vázlatosan felmért elágazó, egyszintes barlang 290 m hosszú, 49 m vízszintes kiterjedésű, 101 m függőleges kiterjedésű és 101 m mély. A kéziratban az olvasható, hogy bejárata természetes, de átalakított jellegű.

A 2003-ban kiadott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Mecsek hegységben lévő és 4120-130 barlangkataszteri számú Spirál-víznyelő Magyarország 65. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 392 m hosszú barlang 1987-ben 300 m hosszú volt. A könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint a Mecsek hegységben lévő és 4120-130 barlangkataszteri számú, 2002-ben 101 m mély Spirál-víznyelő Magyarország 29. legmélyebb barlangja 2002-ben.

2003-ban és 2004-ben a Mecseki Karsztkutató Csoport mérte fel és a felmérés alapján 2004 decemberében Glöckler Gábor és Szatyor Miklós szerkesztettek alaprajz térképet és kiterített hosszmetszet térképet. Ez utóbbi keresztmetszeteket is ábrázol. A felmérés szerint 86,4 m mély. Ennek a felmérésnek az alapján Glöckler Gábor szerkesztett 2004 decemberében alaprajz térképet és kiterített hosszmetszet térképet, amelyek 1:100 méretarányban készültek és amelyek szerint Orfűn található a barlang. Ez utóbbi keresztmetszeteket is ábrázol. 2004-ben 39 m hosszú járatot fedeztek fel a Mecseki Karsztkutató Csoport tagjai és lecserélték a drótkötéllétrát vaslétrára.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Mecsek hegységben található Spirál-víznyelőbarlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Mecsek hegységben lévő Spirál-víznyelőbarlang fokozottan védett barlang. A 2006. évi MKBT Tájékoztatóban közölve lett, hogy a Mecsek hegységben elhelyezkedő Spirál-víznyelőbarlang fokozottan védett barlang lett. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Mecsek hegységben elhelyezkedő Spirál-víznyelőbarlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg.

2008 elején bontással lett elérve a nyugati ágban a karsztvízszint. 2008-ban találták meg a Borsóköves-hasadékot, a Régenvárt-terem nevű részt, az Ingókő terme nevű részt, a Hosszú-terem nevű részt és a Spirálszíve-terem nevű részt. 2008. október 31-én készült el az új rész alaprajz térképvázlata, amely 1:200 méretarányban lett rajzolva. 2010. február 21-én készített Glöckler Gábor hosszmetszet térképvázlatot az Ingókő terme feletti új részről. 2010 májusában Glöckler Gábor és Csapó Ferenc szerkesztettek 1:100 méretarányú alaprajz térképet, valamint hosszmetszet térképet a 2008-as új feltárásról Csapó Ferenc, Gál György, Glöckler Gábor, Illés Tamás, Mihovics Gabriella és Péter Lilla által készített felmérés alapján.

2010. december 5-én Glöckler Gábor rajzolt alaprajz térképvázlatot, amely az új részt, azaz a Rejtett-hasadékot és a Felső-hasadékot ábrázolja. 2011 májusában Glöckler Gábor és Csapó Ferenc szerkesztették meg alaprajz térképét és hosszmetszet térképét a Rejtett-hasadéknak, amelyek 1:100 méretarányban, Glöckler Gábor, Klement András, Mihovics Gabriella és Péter Lilla által készített felmérés alapján készültek. 2012 januárjában magfúrást végeztek a barlang egyik cseppkövében. Ebben az évben meg lett állapítva a barlangban gyűjtött csepegő vizek stabilizotóp összetétele. 2012 szeptemberében készült el a Harang-kürtő alaprajz térképvázlata.

2013-ban ki lett cserélve a barlangot lezáró ajtó és 45 méter hosszú, rozsdamentes acéllétra lett beépítve a járatokba. 2013 májusában Glöckler Gábor és Csapó Ferenc szerkesztette meg a Harang-kürtőnek és hasadékainak alaprajzi barlangtérképét és a Harang-kürtőnek és hasadékainak hosszmetszet barlangtérképét, a Meseország hosszmetszet barlangtérképét, a Múzeum hosszmetszet barlangtérképét, a Múzeum és a Meseország alaprajzi barlangtérképét, amelyek 1:100 méretarányban, Glöckler Gábor, Mihovics Gabriella és Péter Lilla felmérése alapján lettek rajzolva.

2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Spirál-víznyelő (Mecsek hegység, Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Spirál-víznyelőbarlang (Mecsek hegység) fokozottan védett barlang. 2016-ban lett megszerkesztve a Harang-ág 2014-ben és 2015-ben feltárt szakaszának alaprajzi barlangtérképe három keresztszelvénnyel, valamint vetített hosszmetszet barlangtérképe, amelyeket 1:100 méretarányban Klement András, Németh Kornél és Tegzes Zoltán felmérése alapján rajzolt Tegzes Zoltán. A felmért hossz 107,84 méter volt. A felmért szakasz legmagasabb pontja -10,58 méter mélyen, a szakasz legmélyebb pontja -37,83 méter mélyen van. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Spirál-víznyelő (Mecsek hegység, Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom

• Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2979. old.
• Barta Károly – Tarnai Tamás: Karsztkutatás az orfűi Vízfő-forrás vízgyűjtő területén. Karszt és Barlang, 1997. 1–2. félév. 17., 18–19. old.
• Börcsök Péter – Elekes Balázs – Németh Tamás – Nyerges Attila: A BEAC Barlangkutató Csoport 1997. évi jelentése. Kézirat, 1997. 2., 14. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 50 méternél mélyebb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 17. old. ISBN 963-9358-96-7
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 200 méternél hosszabb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 16. old. ISBN 963-9358-96-7
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64210. old.
• Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20922. old.
• Gál Benedek – Glöckler Gábor: A Spirál-víznyelőbarlang. (Melléklet.) Kézirat, 2008. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Gál Benedek: A Spirál-víznyelő. A Mecsek hegység egyik barlangjának leírása. Kézirat. 12 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Gál György – Glöckler Gábor: Mecseki Karsztkutató Csoport 2016. évi barlangi feltáró kutatási jelentés. Kézirat. Pécs, 2017. február 5. 2. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Glöckler Gábor – Gál Györgyné szerk.: Mecseki Karsztkutató Csoport 2005. évi jelentése. Kézirat. Pécs, 2006. 4., 4–5., 7–8., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16–17., 20., 21., 22., 23., 36. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Glöckler Gábor – Gál Györgyné szerk.: Mecseki Karsztkutató Csoport 2006. évi jelentése. Kézirat. Pécs, 2007. 4–5., 6–8., 9., 10., 11., 13., 14., 15., 16., 32., 36., 48. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Glöckler Gábor – Gál Györgyné szerk.: Mecseki Karsztkutató Csoport 2007. évi jelentése. Kézirat. Pécs, 2008. 4–5., 6–9., 11., 14., 15., 16., 36., 37., 38., 39. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Glöckler Gábor – Gál Györgyné szerk.: A Mecseki Karsztkutató Csoport 2008. évi jelentése. Kézirat. Pécs, 2009. 4–5., 6., 7–8., 9., 10–17., 19., 20., 21–22., 23., 24., 25., 26–37., 39., 46., 47., 47–58., 62–64. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Glöckler Gábor – Gál Györgyné szerk.: A Mecseki Karsztkutató Csoport 2009. évi jelentése. Kézirat. Pécs, 2010. 4., 5., 6–10., 11., 12. oldalak és még néhány számozatlan oldal. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Glöckler Gábor – Gál Györgyné szerk.: A Mecseki Karsztkutató Csoport 2010. évi jelentése. Kézirat. Pécs, 2011. 4., 5., 6–16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 25., 26. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Glöckler Gábor: A Mecseki Karsztkutató Csoport 2012. évi jelentése. Kézirat. 4–17., 20. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Glöckler Gábor: Mecseki Karsztkutató Csoport 2013. évi barlangi feltáró kutatási jelentés. Kézirat. 4–11. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Glöckler Gábor: Mecseki Karsztkutató Csoport 2015. évi barlangi feltáró kutatási jelentés. Kézirat. 4–8. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6370. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6375. old.
• Juhász Márton – Nyerges Attila – Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Karszt és Barlang, 1997. 1–2. félév. 86. old.
• Kéki Antal – Tegzes Zoltán: A fokozottan védett Spirál-víznyelő (nyilvántartási szám: 4120–130) kezelési terve. Kézirat, 2009. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Koltai Gabriella: A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének jelentése 2012. évi kutatási tevékenységéről. Kézirat. Szeged, 2013. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 280., 308. old.
• Majer-Vass Laura szerk.: Cholnoky Jenő Karszt- és Barlangkutatási Pályázat. Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület. 2008. évi tevékenységek. Kézirat, 2009. szeptember. 6., 7. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Mészáros A: Barlangász-találkozó. Új Dunántúli Napló, 1996. november 10.
• Mészáros A.: Mese a Mecsek mélyén. Új Dunántúli Napló, 1996. október 9.
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2341. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 213. old.
• Rónaki László: A Mecseki Karsztkutató Csoport évi jelentése 1977. évről. MKBT Beszámoló, 1977. 203., 214. old.
• Rónaki László összeáll.: Mecseki Karsztkutató Csoport évi jelentése 1977. évről. Kézirat, 1977. 6., 7., 22. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Rónaki László szerk.: A Mecseki Karsztkutató Csoport jelentése az 1982. évről. MKBT Beszámoló, 1982. 131. old.
• Rónaki László: A Mecseki Karsztkutató Csoport évi jelentése az 1982. évről. Kézirat. Pécs, 1983. február. 2. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Rónaki László összeáll.: Mecseki Karsztkutató Csoport. MKBT Beszámoló, 1984. 114. old.
• Rónaki László összeáll.: A Mecseki Karsztkutató Csoport 1984. évi jelentése. Kézirat. 1985. április 20. 2. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Rónaki László: A MKCS 1985. évi jelentése. Kézirat. Pécs, 1986. február. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Rónaki László: A honfoglalás cseppköves emlékei. A mecseki barlangászok szenzációs felfedezése. Új Dunántúli Napló, 1996. október 10.
• Rónaki László: A Mecseki Karsztkutató Csoport 1996. évi jelentése. Kézirat. 1., 2. oldalak és a mellékletben három számozatlan oldal. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Rónaki László: Mecseki Karsztkutató Csoport 1997. évi jelentése. Kézirat. Pécs, 1998. január. 1., 2. oldal és a mellékletekben négy számozatlan oldal. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Rónaki László: A Mecseki Karsztkutató Csoport jubileumi évkönyve 1972–1997. 25 év. Pécs, 1997. 16., 26., 28., 33., 34–35., 36–37. oldalak és az 5., 8., 9., 10. ábrák, valamint egy fénykép a hátsó borító belső oldalán
• Rónaki László összeáll.: A Mecseki Karsztkutató Csoport 1999. évi jelentése. Kézirat. Pécs, 2000. február 10. 1., 3., 4–5. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Rónaki László összeáll.: A Mecseki Karsztkutató Csoport 2001. évi jelentése. Kézirat. 1., 2., 3. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Rónaki László összeáll.: A Mecseki Karsztkutató Csoport 2002. évi jelentése. Kézirat. 1., 2., 3., 4., 5., 6. oldalak és a mellékletben négy számozatlan oldal. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Rónaki László összeáll.: A Mecseki Karsztkutató Csoport 2003. évi jelentése. Kézirat. 1., 2., 3., 4. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Rónaki László: A Mecseki Karsztkutató Csoport megalakulásának harmincadik évfordulóját ünnepelte. Karszt és Barlang, 2002–2003. 74. old.
• Rónaki László – Gál Györgyné szerk.: Mecseki Karsztkutató Csoport 2004. évi jelentése. Kézirat. 4., 4–5., 6., 7–10., 15., 18–19., 22., 24., 25., 26., 27., 50–51., 53–54. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Rónaki László: Az Abaliget környéki barlangtérképek. Karszt és Barlang, 2008. 1–2. félév. 51. old.
• Rónaki László: Természetes és mesterséges üregek megismerésének dél-dunántúli kronológiája. II. rész. Napjaink katasztere 2005-ig. Karszt és Barlang, 2010. 1–2. félév. 73. old.
• Szatyor Miklós – Kéki Antal – Nagy Gábor: A Spirál-barlang kezelési terve. Kézirat. Pécs, 2002. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Szőke Emília szerk.: Cholnoky Jenő Karszt- és Barlangkutatási Pályázat. Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület. 2007. évi tevékenységek. Kézirat, 2008. szeptember. 27., 28., 49., 52., 53. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Takácsné Bolner Katalin: Jogszabályi változások. MKBT Tájékoztató, 2006. január–február. 18. old.
• Takácsné Bolner Katalin: A 2009. évi Cholnoky Jenő Karszt- és Barlangkutatási Pályázat eredményei. Karszt és Barlang, 2009. 1–2. félév. 91. old.
• –: Barlang nyilvántartólap. Kézirat, 2001. március 14–17. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• –: Az MKBT 2010. évi kitüntetettjei. Karszt és Barlang, 2010. 1–2. félév. 100. old.

További irodalom

• Mecseki karszt. Kézirat, 1980. 2. rész. 2. köt. 76. old.

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás
• Spirál-víznyelő