Galponya

Galponya (Gălpâia)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Almásbalázsháza
Rang	falu
Községközpont	Almásbalázsháza
Irányítószám	457028
Körzethívószám	+40 x60[1]
SIRUTA-kód	140182
Népesség
Népesség	362 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	329 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 07′ 55″, k. h. 23° 14′ 55″47.13194444, 23.2486111147.131944°N 23.248611°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 55″, k. h. 23° 14′ 55″47.13194444, 23.2486111147.131944°N 23.248611°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Galponya (románul: Gălpâia) falu Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében.

Fekvése

Zilahtól légvonalban 16 km-re délkeletre (közúton 27 km-re), Almásrákos és Romlott között fekvő település.

Története

A falu nevét 1350-ben említették először az oklevelekben Galpuna alakban. 1469-ben Galponya, 1492-ben Kalponya formában írták nevét.

A falu a szájhagyomány szerint egykor nem a mai helyén feküdt, hanem a Puszta nevű határrészen. Mostani helyére csak a Rákóczi szabadságharc utáni időkben költözött, erre enged következtetni az is, hogy a gyümölcsöskert és a templom még az 1900-as évek elején is e Puszta nevű helyen álltak.

1350-ben a fennmaradt oklevelek szerint Brassai Jakab birtokához tartozott.

1434-ben Zsombori Pétert és Tamást iktatták be itteni birtokába, de birtoka volt itt a Bélteki Drági családnak is.

1469-ben Zsombori Péter és László, valamint Drági Zsigmond és Tamás itteni birtokrészüket Monoszlói Csupor Miklós erdélyi vajdának és székely ispánnak zálogosították el.

1602 előtt Zsombori Farkas birtoka volt, de 1602-ben Básta György generális és Keövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adják érdemei jutalmául.

1722-ben Zsombori Farkas itteni birtokába Horváth Simont (az ő őse volt Trogeri Lodi Simon) iktatták be, de ennek Zsombori Zsigmond ellentmondott.

Az 1890-es összeíráskor a falunak 696 lakosa volt, melyből 692 fő oláh, 3 magyar, 1 német volt. A népességből 657 fő görögkeleti ortodox, 25 görögkatolikus, 14 izraelita volt. Házak száma ekkor 136.

A 2002-es népszámláláskor lakosa 489 közül 488 fő (99,8%) román, 1 (0,2%) magyar volt.

Nevezetességek

• 18. századi görögkeleti fatemplomát 1939-ben Csucsára telepítették át.

Jegyzetek

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 424–427. o. Online elérés