Királyhegyalja

Királyhegyalja (Šumiac)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Rangközség
Első írásos említés1573
PolgármesterMarcel Pollák
Irányítószám976 61
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBR
Népesség
Teljes népesség1335 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság841 m
Terület81,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 51′, k. h. 20° 08′48.85, 20.13333333333348.850000°N 20.133333°EKoordináták: é. sz. 48° 51′, k. h. 20° 08′48.85, 20.13333333333348.850000°N 20.133333°E
Királyhegyalja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyhegyalja témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Királyhegyalja (1889-ig Sumjácz, szlovákul: Šumiac) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése

Breznóbányától 40 km-re keletre, a Garam völgyében, a Király-hegytől délre fekszik, amelyről a nevét is kapta. A hegyen telepített tévéadóhoz a nagyközönség elől lezárt út vezet. A településhez Vereskő tartozik még.

Története

A falu a 15. században a vlach jog alapján keletkezett, a murányi uradalomhoz tartozott, a községi bíró irányítása alatt állt. A történeti források megemlítik, hogy 1548-ban a török felégette és a falu elpusztult. Ezután az adóösszeírásokban 1566 körül, okiratokban 1573-ban tűnik fel először. 1573-ban „Schvmecz”, 1643-ban „Seömecz”, 1647-ben „Sumiacz”, 1647-ben „Sumjacz” alakban említik. Lakói állattenyésztéssel, fafeldolgozással, fazsindely készítéssel foglalkoztak. Mai templomát egy 1643-ból származó fatemplom helyén építették. A 17. században a faluban fűrésztelep és üvegkohó működött. A 18. század közepétől szénégetők működtek a község területén, melyek termékeit a Koháryak és a Coburgok közeli vaskohóiba szállították.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SUMJACZ. Elegyes falu Gömör Várm. földes Ura Gr. Koháry Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Dopsinához 1 1/2 mértföldnyire; határja hegyes, vőlgyes, fája bőven, fűrész malma is van, legelője hasznos, és tágas.”[2]

1828-ban 158 házában 1846 lakos élt.

A 19. század közepén Fényes Elek leírásában: „Sumjácz, orosz falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Garan völgyében, Murányhoz északra 2 mfd., 89 r., 1457 g. kath. lak. Görög kath. paroch. templom. Földe köves, hideg s inkább marha, juhtartásra alkalmatos. Van vashámora, derék erdeje, és savanyúvize. F. u. herczeg Coburg. Ut. p. Rosnyó.”[3]

A 19. század végén vasúti pálya épült Breznóbánya, majd 1903-ban Vereskő irányába. 1898-ban a település ismét leégett. 1900-ban 141 királyhegyaljai dolgozott a Felsőgarami Vasműben. A falu más lakói eközben pásztorkodással, fuvarozással, erdei munkákkal, szeszfőzéssel és szénégetéssel foglalkoztak.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Sumjácz, a Királyhegy alján fekvő tót nagyközség, 294 házzal és 2569, nagyobb részben görök katholikus vallású lakossal. Egyike az ország legmagasabban fekvő községeinek, a hol nem ritkaság, hogy augusztusban is fűteni kell. A murányi vár tartozéka volt, melynek lakosai Koháry István alatt görög katholikusokká lettek. Most Szász Coburg Gothai Fülöp herczeg a birtokosa, a kinek itt erdőhivatala, vas- s pléhgyára és fűrésztelepe van. A község 1898-ban tűz következtében teljesen elpusztult, de a herczeg segítségével újra felépült és most egyike a vármegye legcsinosabb és legrendezettebb községeinek. A községben két templom van, római és görög katholikus. Az utóbbi 1825-ben, az előbbi 1776-ban épült. Ide tartoznak Vereskő, Zlatnó, Svábolka, Nándorhuta és Nándorvölgy, mind megannyi gyártelepe a herczegi uradalomnak. Vörösvár maga egész kis község, külön templommal, plébániával és postával, gőzfűrészszel, uradalmi erdészeti hivatallal, gyógytárral és vendéglővel. Távírója Pohorellán a gyárban van, vasúti állomása pedig Murány.[4]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Garamvölgyi járásához tartozott.

Népessége

Ruszinok alapították a 15. században, lakossága azonban a 17. század folyamán elszlovákosodott.[forrás?]

1910-ben 2558 lakosából 2245 szlovák és 273 magyar anyanyelvű volt.

2001-ben 1479 lakosából 1228 szlovák volt.

2011-ben 1349 lakosából 1146 szlovák volt.

Nevezetességei

  • Barokk-klasszicista stílusú temploma 1775-ből való, Koháry István adományából épült.
  • A plébánia épületét 1778-ban Koháry Ignác építtette.
  • Klasszicista stílusú kápolnája 1823-ban épült a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére.
  • A faluban még egy kápolna is áll a falu alsó végén található forrásnál épült Szentkútnál.

Lásd még

  • Vereskő

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. február 13.)

További információk

  • Hivatalos oldal
  • Községinfó
  • Királyhegyalja Szlovákia térképén Archiválva 2008. december 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • A község az Alacsony-Tátra honlapján
  • E-obce.sk
Sablon:Breznóbányai járás
  • m
  • v
  • sz
A Breznóbányai járás települései
Breznóbánya (Brezno)
Ágostonlak (Závadka nad Hronom) · Alsószabadi (Dolná Lehota) · Baracka (Braväcovo) · Benesháza (Beňuš) · Cserpatak (Osrblie) · Darabos (Drábsko) · Erdőköz (Pohronská Polhora) · Feketebalog (Čierny Balog) · Felsőszabadi (Horná Lehota) · Forgácsfalva (Lom nad Rimavicou) · Garamfő (Telgárt) · Garamnémetfalva (Nemecká) · Garamolaszka (Valaská) · Garampéteri (Predajná) · Garamszécs (Polomka) · Helpa (Heľpa) · Jarabó (Jarabá) · Jecenye (Jasenie) · Királyhegyalja (Šumiac) · Kisgaram (Hronec) · Koháryháza (Pohorelá) · Mihálytelek (Michalová) · Nándorvölgy (Vaľkovňa) · Rásztó (Ráztoka) · Sebesér (Bystrá) · Szikla (Sihla) · Vacok (Bacúch) · Vámos (Mýto pod Ďumbierom) · Zólyombrézó (Podbrezová)
szlovákia
Sablon:Gömör-Kishont
  • m
  • v
  • sz
Feledi járás: Ajnácskő · Almágy · Alsóbalog · Alsóhangony · Balogfala · Balogiványi · Balogpádár · Balogtamási · Balogújfalu · Bátka · Bellény · Béna · Bugyikfala · Cakó · Csomatelke · Darnya · Derencsény · Détér · Dobfenek · Dobóca · Dúlháza · Dúsa · Egyházasbást · Feled · Felsőbalog · Felsőhangony · Gesztes · Gesztete · Gortvakisfalud · Gömörpéterfala · Gömörsid · Guszona · Harmac · Jánosi · Jéne · Jeszte · Kerekgede · Kisgömöri · Meleghegy · Mezőtelkes · Nemesmartonfala · Nemesradnót · Perjése · Rakottyás · Rimapálfala · Rimasimonyi · Rimaszécs · Serke · Sőreg · Susa · Szentsimon · Szútor · Tajti · Uraj · Uzapanyit · Várgede · Zabar · Zádorháza · Zsip
Putnoki járás: Abafalva · Alsószuha · Bánréve · Csíz · Gömörszőlős · Hanva · Hét · Imola · Kánó · Kelemér · Málé · Naprágy · Putnok · Ragály · Sajólénártfalva · Sajópüspöki · Szuhafő · Trizs · Velkenye · Zádorfalva · Zubogy
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap