Alsószuha

Alsószuha
Alsószuha református temploma
Alsószuha címere Alsószuha zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Putnoki
Jogállás	község
Polgármester	Nagy Károly (független)[1]
Irányítószám	3726
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	410 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	18,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 22′ 23″, k. h. 20° 30′ 17″48.372969444444, 20.504748.372969°N 20.504700°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 23″, k. h. 20° 30′ 17″48.372969444444, 20.504748.372969°N 20.504700°E
Alsószuha Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Alsószuha weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószuha témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alsószuha község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.

Fekvése

A Szuha-patak két partján, a szlovák határ közelében fekszik, Putnoktól közúton 16 km-re északra, Aggtelektől szintén 16 km-re délre.

A környező települések: északra Zádorfalva (1 km) és Ragály (8 km), délkeletre Dövény (5 km), nyugatra Kelemér (6 km). Közeli városok Putnokon kívül Rudabánya (17 km) és Kazincbarcika (21 km).

Megközelítése

Csak közúton érhető el, Dövény vagy Zádorfalva érintésével, a 2605-ös úton.

A megyeszékhely, a 41 kilométerre fekvő Miskolc irányából a legegyszerűbben a 26-os főútról érhető el, Kazincbarcikánál észak felé letérve a 2606-os, majd Szuhakállótól a 2605-ös úton.

Története

Innen származik az Ajtony nemzetségből eredő Szuhay család.

A fennmaradt írások a 14. század elején említik először a településen Szent György tiszteletére emelt középkori templomot. Ekkor még magát a községet is Szentgyörgyszuhának nevezték.

1558-ban török csapatok égették fel a falut, de később újra benépesült. Lakosai akkor már reformátusok voltak.

A 19. században tűzvész pusztított a településen.

Alsószuha ma kedvelt kirándulóhely.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kiss István (független)^[3]
• 1994–1998: Kiss István (független)^[4]
• 1998–2002: Kiss István (független)^[5]
• 2002–2006: Kiss István (független)^[6]
• 2006–2010: Hevesi István (független)^[7]
• 2010–2014: Hevesi István (független)^[8]
• 2014–2019: Nagy Károly (független)^[9]
• 2019–2024: Nagy Károly (független)^[1]
• 2024-től:

Népesség

A település népességének alakulása:

2001-ben a település lakosságának 86%-át magyar, 14%-át cigány származású ^[10] emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,8%-a magyarnak, 10,8% cigánynak, 1,1% németnek mondta magát (3,2% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,6%, református 56,4%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 5%, felekezet nélküli 8,7% (8,9% nem válaszolt).^[11]

2022-ben a lakosság 95,8%-a vallotta magát magyarnak, 9,9% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% horvátnak, 0,2% románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,5% volt római katolikus, 37,2% református, 2,2% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 9,4% felekezeten kívüli (33% nem válaszolt).^[12]

Neves személyek

• Itt született 1846-ban Kovács Zsigmond városi számfejtő, író.
• Itt született 1902-ben Szabó Zoltán magyar teológus, országgyűlési képviselő († 1965).
• Itt született 1928-ban Szuhay Miklós történész, az MKKE rektora.

Nevezetességek

• Református templom. A jelenlegi késő barokk stílusú templom 1828-ban épült.

Jegyzetek

További információk