Hernádcéce

Hernádcéce
Hernádcéce címere Hernádcéce zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Gönci
Jogállás	község
Alapítás éve	1219
Polgármester	Csató István (független)[1]
Irányítószám	3887
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	235 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	20,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	9,91 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 21′ 27″, k. h. 21° 11′ 49″48.357611111111, 21.19696111111148.357611°N 21.196961°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 27″, k. h. 21° 11′ 49″48.357611111111, 21.19696111111148.357611°N 21.196961°E
Hernádcéce Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Hernádcéce weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádcéce témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hernádcéce község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.

Fekvése

A megyeszékhely Miskolctól 60 kilométerre, Encstől 15 kilométerre északkeletre helyezkedik el, a Hernád partján. A környező települések közül Vizsoly 4, Boldogkőváralja és Korlát 5-5 kilométerre fekszik; a két legközelebbi város a bő 11 kilométerre fekvő Abaújszántó és a 15 kilométerre lévő Encs.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Vizsoly, kelet felől Arka, délkelet felől Boldogkőváralja, dél felől Abaújkér, nyugat felől pedig Méra.

Két különálló településrésze Alsó- és Felsőcéce, melyek mintegy egy kilométerre helyezkednek el egymástól, közülük utóbbi fekszik északabbra, és egyben ez fekszik közelebb a térséget észak-déli irányban átszelő út- és vasútvonalhoz.

Megközelítése

Zsáktelepülés, közúton csak Abaújkér, Boldogkőváralja vagy Vizsoly érintésével érhető el, a 3713-as útból nyugat felé kiágazó 37 111-es számú mellékúton. Határszélét északkeleten érinti még a 3715-ös út.

Vasútvonal nem érinti, de keleti határszéléhez egészen közel halad el a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal nyomvonala, melynek Korlát-Vizsoly megállóhelye és Boldogkőváralja megállóhely is nagyjából 3-3 kilométeres távolságra van a falutól.

Története

Hernádcéce (Alsó-, Felsőcéce) és környéke már a kőkorban lakott volt.

Cécét és 9 másik falut 1219-ben alapították német telepesek.

1220-ban nevét Cece néven írták. Ekkor a vizsolyi ispánság része volt.

A 16. században közel állt a kipusztuláshoz.

Az 1910-es népszámláláskor 279 magyar lakosa volt, ebből 133 római katolikus, 41 görögkatolikus, 95 református volt.

A 20. század elején Abaúj-Torna vármegye gönczi járásához tartozott.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Rozgonyi Béla (független)^[3]
• 1994–1998: Nagy József (független)^[4]
• 1998–2002: Nagy József (független)^[5]
• 2002–2006: Dévay László (független)^[6]
• 2006–2007: Polyefkó István (Fidesz)^[7]
• 2008–2010: Bodnárné Kucsma Erzsébet (független)^[8]
• 2010–2014: Csató István (független)^[9]
• 2014–2019: Csató István (független)^[10]
• 2019–2024: Csató István (független)^[1]
• 2024– :

A településen 2008. március 30-án időközi polgármester-választást tartottak,^[8] az előző polgármester lemondása miatt.^[11]

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,5%-a magyarnak, 39,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% ruszinnak mondta magát (0,5% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,8%, református 31,6%, görögkatolikus 6,7%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 7,2% (3,3% nem válaszolt).^[13]

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 40,5% cigánynak, 0,8% szlováknak, 0,4% bolgárnak, 0,4% németnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38% volt római katolikus, 31,4% református, 12,8% görög katolikus, 3,3% felekezeten kívüli (13,6% nem válaszolt).^[14]

Látnivalók

• Gótikus református templom (14. századi)
• Pincesor
• Cecedi kúria
• Természetvédelmi terület

Jegyzetek

Források

• Györffy György: Abaújvármegye.