Perkupa

Perkupa
A római katolikus templom
Perkupa címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Edelényi
Jogállás	község
Polgármester	Molnár Zoltán (független)[1]
Irányítószám	3756
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	797 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	41,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	19,39 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj	Bódva-völgy[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 28′ 16″, k. h. 20° 41′ 08″48.47125, 20.68541944444448.471250°N 20.685419°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 16″, k. h. 20° 41′ 08″48.47125, 20.68541944444448.471250°N 20.685419°E
Perkupa Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Perkupa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Perkupa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Perkupa község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Fekvése

Miskolctól 49 kilométerre északra fekszik, a Bódva völgyében. A közvetlenül határos települések: észak felől Szögliget, északkelet felől Bódvarákó és Martonyi, délkelet felől Szalonna, dél felől Szendrő, nyugat felől Varbóc, északnyugat felől pedig Szin.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 27-es főút, mely a központján is áthalad. Ott ágazik ki belőle (a 35+750-es kilométerszelvényénél, nyugati irányban) a Varbócra vezető 26 112-es számú mellékút, és alig néhány méterrel arrébb, északi irányban a 26 116-os számú mellékút is, amely a község Dobódél nevű, különálló településrésze számára biztosít közúti kapcsolatokat. A tőle délnyugatra fekvő Szőlősardóval a község déli széle közelében kiágazó 26 109-es számú mellékút köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja is van a határai között: Perkupa megállóhely a faluközpont keleti szélén, Jósvafő-Aggtelek vasútállomás pedig a település északi határszéle közelében.

Története

Először 1340-ben említik, Precopa alakban. Neve valószínűleg szláv eredetű; jelentése: keresztárok földhányással. Birtokosai kezdetben a Színi és a Szalonnai családok voltak. 1332-ben már bizonyítottan templomos hely volt.

1526-tól a Bebekek tulajdonába került. A 16. század derekán református hitre tért a falu népe, és a reformátusok birtokba vették a középkori templomot. 1562-ben a törökök felégették. 1686 után a szádvári uradalom részeként az Esterházyak szerezték meg. Egy 1590-es híradás szerint fatalpas temploma Szögliget filiája volt. Az 1784-es tűzvészben leégett a falu 46 háza, a paplak és a templom, az egyház minden felszerelésével (kegyszerek és anyakönyvek). 1785-ben már állt az új templom és lelkészlakás, de 1797-ben ismét a tűz martalékává lett a templom, a parókia, az iskola és 108 ház; még a harang is elolvadt a haranglábon. Az új, késő barokk stílusú templom építését még abban az évben elkezdték.

1896-ban vasútállomást kapott. 1919-ben Perkupa és Szalonna községek között húzódott a cseh csapatok demarkációs vonala.

A falutól északra mélyművelésű anhidritbányát üzemeltettek. A terméket a helyszínen őrölték, majd talajjavításra használták. A gazdaságtalan bányát és vele az őrlőüzemet bezárták; az üzemcsarnokokban sokáig díszkőmegmunkáló üzemelt. Az egykori bánya területén 2009 februárjában kellett volna megnyitni Magyarország első klímagyárát, amely a tervek szerint kizárólag szél-, nap- és geotermikus energia felhasználásával üzemel majd.^[4] A beruházást 2009. október 29-én átadták.^[5]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Tóth Lajos (FKgP-Magyar Néppárt)^[6]
• 1994–1998: Falucskai Gusztáv (független)^[7]
• 1998–2002: Tóth Lajos (független)^[8]
• 2002–2006: Tóth Lajos (független)^[9]
• 2006–2010: Molnár Zoltán (független)^[10]
• 2010–2014: Molnár Zoltán (független)^[11]
• 2014–2019: Molnár Zoltán (független)^[12]
• 2019–2024: Molnár Zoltán (független)^[1]
• 2024-től:

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 82%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,3%-a magyarnak, 20,2% cigánynak mondta magát (0,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,6%, református 32,7%, görögkatolikus 1,8%, felekezeten kívüli 5% (2,7% nem válaszolt).^[14]

2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 20% cigánynak, 0,4% szlováknak, 0,1% németnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,1% volt római katolikus, 24,4% református, 1,7% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 9,3% felekezeten kívüli (17,1% nem válaszolt).^[15]

Látnivalók

• A kőfallal kerített református templomot 1797 és 1799 között emelték, miután a régi leégett. Valószínűleg a jelenlegi épület alatt rejtőznek a falu hajdan volt középkori templomának romjai. A keleti homlokzat fölött magasodó, hegyes sisakos tornyát 1852–53-ban építették hozzá. Szentélye egyenesen záródik. A 9 m × 21 m-es hajó három szakaszból áll; mindhármat csehsüvegboltozat fedi. A hajó két végén fakarzat áll. A karzatok és a padok is a 18. század végén készült, festett asztalosmunkák. A szószék koronája faragott, festett.
• Római katolikus templomát 1865-ben építették Ybl Miklós tervei alapján. A szent István tiszteletére szentelt, egyhajós templom síkmennyezete faragott deszkafödémes. Legértékesebb tárgya egy 18. századi Madonna-szobor.

• 

  Perkupát valaha a száz kőműves falujának is nevezték. A faluról elnevezett perkupai stílusban dolgozó mesterek keze munkáját őrzik a Petőfi utca parasztházai. Szépen felújított, látogatható tájházában (Petőfi u. 22.) található a Galyasági Településszövetség irodája, és ez a legtöbb évben a Gömör-Tornai Fesztivál részeként (vagy attól függetlenül) rendezett falunap rendezvényeinek központja is. A tájházban nívós kiállítás mutatja be a perkupai stílus kialakulását és jellegzetességeit.
• A 27. út mellett, a fagylaltozó előtti téren felállított információs táblától indul a 2005-ben kialakított, majd 2011-ben felújított Bódva-völgyi tanösvény. A 2,5 km hosszú útvonal másik végpontja a Köszvényes-kútnál működő Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Táborban van. A tanösvény augusztus közepétől október végéig, a tábor működési idejében látogatható. A túra bejárását segítő kiadvány Perkupán, a polgármesteri hivatalban vagy (ősszel) a táborban vehető át.
• A perkupai kőművesek sajátos alkotásai a Petőfi u. fölső végén a Varbóc felől lefolyó Vízvölgyi-patakon átívelő, boltíves kőhidak is. A Petőfi u. 68. ház portáját a főúttal összekötő híd a két világháború között épült.
• 1995-ben a településen található Magas-hegyi-zsomboly nevű barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

Környező települések

• Bódvarákó (6 km)
• Szalonna (5 km),
• Szin (6 km),
• Szögliget (6 km),
• Varbóc (5 km);
• a legközelebbi város: Szendrő (10 km).

Híres emberek

• Itt született 1933-ban Kalász László költő. Szalonnán hunyt el 1999-ben, de hamvai kívánsága szerint itt, a szülőfaluban nyugszanak. Róla nevezték el a falu művelődési házát, aminek oldalán márványtábla hirdeti a költő emlékét.
• Itt nőtt fel Szegedi Csaba (1981–) operaénekes.

Galéria

• 
  A polgármesteri hivatal
• 
  A Stépán Ilona Általános Iskola
• 
  A Kalász László Művelődési Ház
• 
  Kalász László emléktáblája a róla elnevezett művelődési ház falán

Jegyzetek

Források

• Perkupa a kastélyút honlapján
• Perkupa az utazom.com honlapján^{[halott link]}
• A Sajó-Bódva vidék északi részének építészeti emlékei^{[halott link]}
• Minden, ami Szögliget, Szádvár, Derenk Archiválva 2010. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Bódva-völgyi tanösvény kezdőtáblája
• Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 11.
• Tiszáninneni Református Egyházkerület: A perkupai református templom