Ároktő
| Ároktő | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Mezőcsáti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabóné Csizmadia Judit (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3467 | ||
| Körzethívószám | 49 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1056 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 23,83 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 46,41 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 43′ 51″, k. h. 20° 56′ 32″47.7308, 20.942347.730800°N 20.942300°EKoordináták: é. sz. 47° 43′ 51″, k. h. 20° 56′ 32″47.7308, 20.942347.730800°N 20.942300°E | |||
  Ároktő Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén | |||
| Ároktő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ároktő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ároktő község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Mezőcsáti járásában.
Fekvése
A Tisza mellett fekszik, Miskolctól mintegy 45 kilométerre délre. Teljes lakott területe és határának túlnyomó része a folyó jobb parti oldalán helyezkedik el, de egy bő 7 négyzetkilométernyi (nagyobbrészt természetvédelmi oltalom alá eső) területrésze a bal parti oldalon található.
A legközelebbi szomszédos települések Tiszacsege 8 és Tiszadorogma 9 kilométerre; a legközelebbi város a 10 kilométerre fekvő Mezőcsát. A közvetlenül határos települések: északkelet felől Tiszakeszi, kelet felől Újszentmargita, délkelet felől Tiszacsege, délnyugat felől Tiszadorogma, nyugat felől Mezőnagymihály, északnyugat felől pedig Mezőcsát.
Megközelítése
A tiszai vízitúra-útvonalakat leszámítva csak közúton érhető el: Mezőkövesd-Borsodivánka felől a 3302-es, Mezőcsát és Tiszacsege felől [utóbbi esetben a Tiszát komppal átszelve] a 3307-es úton.
Közösségi közlekedéssel megközelíthető Mezőkövesd és Mezőcsát felől is, a Volánbusz 4010-es buszjáratával.
Története
A terület már az őskorban is lakott volt. Feltehetőleg errefelé húzódott a Csörsz árka nevű szarmata sáncrendszer.[3]
A település első fennmaradt írásos említése 1067-ből való (Aruk). A középkorban hol a cserépvári, hol a tokaji uradalom része volt. A török uralom idején súlyos csapások érték a falut, többek között sáskajárás is. A következő századok is sok megpróbáltatást hoztak: a kuruc korban a rácok, az 1848-49-es szabadságharc során az oroszok fosztották ki, 1869-ben pedig a falu nagy része leégett. A falu 1896-ban is leégett.
A falu lakossága nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozik.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Dr. Ihászy Ernőné (független)[4]
- 1994–1998: Dr. Ihászy Ernőné (független)[5]
- 1998–2002: Varga István Pál (független)[6]
- 2002–2006: Varga István Pál (független)[7]
- 2006–2010: Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna (MSZP)[8]
- 2010–2014: Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna (független)[9]
- 2014–2019: Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna (független)[10]
- 2019–2024: Szabóné Csizmadia Judit (független)[1]
- 2024-től:
Népesség
A település népességének alakulása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
| Lakosok száma | 1122 | 1121 | 1116 | 1039 | 1048 | 1056 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány volt.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 26,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (12,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,3%, református 20,7%, görögkatolikus 1,4%, felekezet nélküli 5,1% (21,9% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 86,9%-a vallotta magát magyarnak, 18,6% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% németnek, 0,1% örménynek, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,1% volt római katolikus, 15,9% református, 0,5% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 5,3% felekezeten kívüli (40,9% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
- Római katolikus templom
- Az 1994-ben megnyílt Tájház
- Tiszai holtág, horgászhely
Jegyzetek
- ↑ a b Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 4.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A község mellett húzódik a Római Birodalom egykori védelmi sáncrendszerének maradványa. A „Csörsz árka” című magyar népmonda Csörsz avar király és Délibáb királylány történetéhez fűzi a több kilométer hosszan elnyúló, Jászárokszállásig húzódó árok keletkezését. E monda meséli el Ároktő község keletkezését is. A mondát Tompa Mihály is feldolgozta „Népregék és mondák” című gyűjteményében, 1846-ban.
- ↑ Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
- ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Ároktő Helységnévtár
- ↑ Ároktő Helységnévtár
További információk
- Ároktő honlapja
Földrajzportál
Magyarország-portál
